Turbófokozatra kapcsolt a Parlament – sorra szavaznak a törvényekről

Hirdetés
Becsült olvasási idő: 8 perc

[ad 1]

Belehúz a kormány az év végére:  számos törvénymódosításról szavaznak, egy részüket a képviselőknek alaposan áttanulmányozni sem volt idejük. Nézze meg Ön is, milyen változásokról döntöttek év végén. 

Nem fogadták el a közös önkormányzati hivatal kijelölésének jogorvoslati lehetőségeit tartalmazó módosítást

A parlament nem fogadta el az önkormányzati törvény azon módosítását, amely a közös önkormányzati hivatal kijelölésének jogorvoslati lehetőségeit tartalmazta. A kétharmados többséget igénylő passzusok 131 igen és 68 nem szavazatot kaptak, így a zárószavazáson egyhangúlag a módosítás ellen voksoltak a képviselők.

Nem kapott többséget a kistelepülések polgármestereinek illetmény-emelése

Az Országgyűlés nem fogadta el azt a jogszabályt, amely lehetővé tette volna, hogy az 1500 lakosnál kisebb települések legfeljebb 30 százalékkal megemeljék polgármesterük illetményét, vagy tiszteletdíját.

A minősített többséget igénylő rendelkezések 131 igen, 37 nem és 31 tartózkodó szavazatot kaptak, így a javaslat többi részére már senki nem voksolt igennel.

Frissíthető a választójoggal nem rendelkezők adatbázisa

A képviselők az ide vonatkozó részletszabályok módosításával lehetővé tették a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásának frissítését, javítását.

A választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása a gondnokoltak nyilvántartásából, valamint a bűnügyi nyilvántartásból építkezik. A Ház most ezen nyilvántartások közötti kommunikációt tette hatékonyabbá, továbbá lehetővé tette, hogy a gondnokoltak nyilvántartását vezető Országos Bírósági Hivatal (OBH) lekérdezhessen személyiadat- és lakcímnyilvántartásokat.

A képviselők a minősített többséget igénylő rendelkezéseket 160 igen, 35 nem és 4 tartózkodással fogadták el, az egyszerű többséget igénylő passzusok pedig 160 igen, 34 nem és 5 tartózkodó szavazatot kaptak.

Elutasították az egyházi törvény módosítását

Elutasította a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény módosítását az Országgyűlés.

A kétharmados többséget igénylő rendelkezések 131 igen, 39 nem és 29 tartózkodó szavazatot kaptak, így az egyszerű többséget igénylő passzusokra nem szavazott senki igennel.

Vagyonkezelői jogot kaptak a nemzetiségi önkormányzatok

A nemzetiségi önkormányzatokat, azok társulásait és intézményeit is a nemzeti vagyon lehetséges vagyonkezelői közé emelte a parlament, a kétharmados támogatottságot igénylő módosítást 197 igen szavazattal, 1 nem és 1 tartózkodás mellett fogadták el. Az egyszerű többséget igénylő rendelkezések 194 igen, 1 nem és 1 tartózkodó szavazatot kaptak.

A nemzeti vagyonról szóló törvény módosítását a magyarországi nemzetiségek bizottsága kezdeményezte arra hivatkozva, hogy az eddigi törvényi előírások hátrányosan érintették ezeket a közfeladatot ellátó szervezeteket. Noha a korábban vagyonkezelésbe adott ingatlanok esetében nem csorbult a nemzetiségi önkormányzatok joga, új vagyonkezelési szerződést vagy a meglévő módosítását már nem tehették volna meg.

Közjogi jogi személyek határozatai

Az Országgyűlés elfogadta az egyes közjogi jogi személyekkel összefüggő törvények módosítását.

A jogszabály szerint egyes közjogi jogi személyek, például kamarák, sportegyesületek határozatainak érvénytelensége esetén a bíróságnak nem megsemmisíteni kell a döntéseket, hanem hatályon kívül kell helyezni azokat. A módosítást korábban azzal indokolták, hogy a határozatok megsemmisítése a visszamenőleges hatályra vonatkozó vitákat indítana el.

A törvény szerint ezentúl a bírósági eljárás alatt végig vizsgálni kell, hogy megvan-e a fél perbeli legitimációja. Vagyis a jogi személy tagját csak akkor illeti meg a perindítás joga, ha a megtámadott határozat az ő tagi jogosultságait, kötelezettségeit érinti.

A törvény – amelyet 132 igen szavazattal, 60 nem és 4 tartózkodás ellenében fogadtak el – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Két nemzetközi magyar katonai szerepvállalás beszámolóját fogadták el

Az Országgyűlés határozathozatalai elején két nemzetközi magyar katonai szerepvállalás meghosszabbításának beszámolóját fogadta el. A képviselők jóváhagyták az Európai Unió szomáliai biztonsági erők kiképzésére irányuló missziójában (EUTM Somalia), valamint az ENSZ Közép-afrikai Köztársaságbeli missziójában (MINUSCA) történő további magyar katonai szerepvállalásról szóló beszámolókat.

Hozamokkal és önrésszel csökkentett kártalanítást fogadott el a parlament

Az Országgyűlés új törvényt fogadott el a Quaestor-károsultak helyzetének rendezésére, amely az Alkotmánybíróság (Ab) korábbi észrevételei alapján az érintettek körének meghatározása mellett a kártalanítás mértékén is változtat.

A képviselők 154 igen szavazattal, 11 nem ellenében és 31 tartózkodás mellett fogadták el az igazságügyi miniszter kárrendezési intézkedéseit.

A tárcavezető indoklásában hangsúlyozta, a parlament egyszeri, méltányossági alapon hozta meg döntését, amely azoknak a károsultaknak nyújt segítséget, akiknek olyan befektetési szolgáltató okozott kárt, ahol a brókerjelleget kihasználó cégcsoport kötvényt bocsátott ki.

A törvény a jogos követelések rendezésére létrehoz egy kárrendezési alapot, amelybe a károsultak kétsávos ellenérték fejében, önként léphetnek be. A Quaestor-károsultaknak nem kell ismételten benyújtani kérelmüket.

A kárrendezésben kifizetett összeget úgy állapítják meg, hogy a befektetett összegből elsőként levonják a korábban realizált hozamot, majd a befektetési kockázat megjelenítéseként a 3 millió forint feletti befektetésekből egy 11 százalékos önrészt is.

A kormány számításai szerint a 32 ezer károsultból 17 ezernek nem kell majd önrészt fizetnie. A kifizetett kár továbbra sem haladhatja meg a 30 millió forintot.

Öt százalékra csökkentették a lakásépítés áfáját

Az Országgyűlés kedden a jelenlegi 27 százalékról 5 százalékra csökkentette az új építésű lakóingatlanok forgalmi adóját a 2016-2019 közötti négy évre.

A képviselők 154 igen szavazattal, 8 nem ellenében és 7 tartózkodás mellett fogadták el a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter javaslatát, amelytől a kabinet a lakáspiac élénkítését, a gazdasági növekedés fellendítését, a foglalkoztatás bővülését, valamint az otthonteremtés esélyének javulását várja.

A csökkentett áfakulcs a jövő év első napjától az olyan lakásokra vonatkozik, amelyek hasznos alapterülete nem haladja meg a 150 négyzetmétert, továbbá az olyan családi házakra is, amelyek hasznos alapterülete legfeljebb 300 négyzetméter. Az áfaszabályok értelmében újnak tekinthetők azok a már elkészült ingatlanok is, amelyek használatbavétele még nem történt meg, vagy a használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el két év.

A törvény emellett kimondja, hogy a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új családi ház építésekor építési engedély helyett elegendő lesz az építési hatóságnak tett bejelentés, vagyis illetéket és igazgatási szolgáltatási díjat sem kell fizetni.

Az Országgyűlés a lakásépítés áfájának csökkentésével egyszerre kimondta, hogy a fővárosi önkormányzat a jövő évtől a helyi közösségi közlekedés feladatainak ellátására is felhasználhatja az iparűzési adóból származó bevételeket, továbbá a kerületektől is több forrást vonhat el erre a célra.

A parlament Horvátország uniós csatlakozását figyelembe véve egyhangúlag hozzájárult az uniós tagállamok és a Koreai Köztársaság között létrejött szabadkereskedelmi megállapodás kiegészítéséhez.

Kiterjesztették az elektronikus ügyintézés szabályait

Az Országgyűlés a belügyminiszter javaslatára számos új területre kiterjesztette az elektronikus állami ügyintézést, erről 136 igen, 34 nem szavazattal, 29 tartózkodás mellett döntöttek a képviselők. A változtatások egy része a tavasszal elfogadott e-kártyához kapcsolódik, továbbá az elektronikus ügyintézés szabályait valamennyi eljárástípushoz, sőt a közszolgáltatók számára is elérhetővé teszi.

A képviselők egyebek mellett kiszélesítették az elektronikus ügyintézésre kötelezett szervek felügyeleti szervének, az Elektronikus Ügyintézési Felügyelet hatáskörét és szankcionálási lehetőségeit.

A törvénymódosítás emellett pótolja azt a hiányosságot, hogy jelenleg nincs általános háttérszabálya az elektronikusan hiteles iratok hiteles papír alapú átalakításának.

Az új közbeszerzési törvény miatt módosulnak jogszabályok

Az Országgyűlés több jogszabályt is módosított a szeptemberben elfogadott és november első napján hatályba lépett új közbeszerzési törvénnyel összefüggésben.

A Miniszterelnökséget vezető Lázár János kezdeményezésére egyebek mellett változik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyilvántartásokhoz történő hozzáférése, továbbá például a kis- és közepes vállalkozásokról, a vagyonvédelemről, a minősített adat védelméről és a postai szolgáltatásokról szóló jogszabályok.

A Ház 131 igen szavazattal, 69 nem ellenében fogadta el a módosításokat.

Több ponton módosultak a közlekedéssel összefüggő törvények

Közlekedéssel összefüggő módosításokat fogadott el az Országgyűlés, a képviselők 129 igen és 34 nem szavazattal, 31 tartózkodás mellett döntöttek a javaslatról.
A továbbiakban máshogy számítják a szabálytalan parkolás esetén fizetendő pótdíj megfizetésére rendelkezésre álló határidőt: annak kezdete a hivatalos postai értesítés kézbesítésének napjától indul.

A jogszabály – egy európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján – megteremtette a közúti járművek műszaki megfelelőségét vizsgáló piacfelügyeleti rendszer alapvető szabályait. Fónagy János, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára korábban a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a quadok, továbbá a hozzájuk forgalmazott alkatrészek hamisításának visszaszorításával indokolta a lépést.

közlekedési engedélyét is ellenőrizheti. Változás, hogy a személygépkocsik és a kistehergépkocsik időszakos hatósági vizsgálata az erre kijelölt vizsgálóállomások hatáskörébe fog tartozni, ezzel felszabadítva a kormányhivatalok által működtetett műszaki vizsgabázisok kapacitásait.

Pontosították a közutak mellett elhelyezett táblákra, eszközökre vonatkozott szabályozást is, differenciálttá téve azt. A jogszabály közlekedési jelzőtáblákat, reklámozásra szolgáló táblákat és olyan eszközöket különböztet meg, amelyek komplexen szolgálnak közúti közlekedési tájékoztatási és reklámcélokat.

Bővült a családtámogatási rendszer

Jövőre megemelik a szünidei étkeztetésre fordított összegeket és kibővítik a gyed extrát, 2017-től pedig már mini-, családi- és munkahelyi bölcsődét is választhatnak a szülők.

A szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási és más kapcsolódó törvények módosítását 189 igen szavazattal, 1 nem és 7 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.

E szerint a bölcsődék mellett 2017. január 1-jétől mini-, családi- vagy munkahelyi bölcsődét is választhatnak a szülők.

A Ház az önkormányzatok kötelező feladataként írta elő – 2016. január 1-jétől – a szünidei étkeztetést, az erre fordított forrást pedig megemelte, így a jövő évi költségvetésben 4,5 milliárd forintot irányoztak elő erre.

Kibővítették a gyed extrát, így január elsejétől már nem a gyermek egyéves, hanem hat hónapos korától igénybe vehető a támogatás. Emellett a jövő évtől egyszerre lehet igényelni a csecsemőgondozási díjat és a gyedet, tehát ezentúl nem kell külön-külön benyújtani az erre vonatkozó igényt.

A módosítás tartalmazza a pedagógus életpálya kiterjesztését a felsőfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelőkre és a területi gyermekvédelmi szakszolgálatoknál dolgozó örökbefogadási tanácsadókra. Ez a fejezet 2016. január elsejétől hatályos.

A jövőben nemzeti dohányboltokban lehet elektronikus cigarettát vásárolni

A hagyományos dohánytermékekkel azonos szabályokat határozott meg az Országgyűlés az elektromos cigarettákra; ezeket a termékeket a jövőben csak a nemzeti dohányboltokban lehet megvásárolni.

A parlament az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények – 158 igen, 5 nem szavazattal, 32 tartózkodás mellett jóváhagyott – módosításával megteremtette a vény és a beutaló elektronikus úton történő kiállításának alapjait, és rendezte az egészségügyi ágazat béremelésével kapcsolatos egyes kérdéseket.

Rögzítették: készenlétre és ügyeletre valamennyi közforgalmú gyógyszertár és közvetlen lakossági gyógyszerellátást is biztosító intézeti gyógyszertár kötelezhető.

Megteremtették az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér informatikai háttérét.

A Ház  159 igen, 35 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta a Magyarország területén élő nemzetiségek helyzetéről szóló beszámolót is, amely a 2013. február és 2015. február közötti időszakra vonatkozik.

(alfahir.hu)

[ad 2]

Tetszenek a cikkeink? Szeretné, ha a jövőben is olvashatna ilyeneket?

A Csípős teljesen független hírportál a kormánytól. Célunk a Makó és térségi valóság bemutatása, küzdelem a korrupció és a közéleti arrogancia ellen. Nem áll mögöttünk milliárdos és nem vagyunk kitömve közpénzzel sem. Éppen ezért működésünkre az olvasók, az Önök segítségére van szükségünk.

A Patreonon könnyedén beállíthatja, mekkora összeggel tudja támogatni munkánkat.

Havi két kávé ára, azaz 500 forint is nagy segítség!

TOVÁBB A RÉSZLETEKHEZ…

Hirdetés

Szóljon hozzá

shares