Vona az elődöntő után idén felkészül a döntő összecsapásra

Hirdetés
Becsült olvasási idő: 16 perc

[ad 1]

A Jobbik elnöke, híres kockás füzetének tanúsága szerint, 2015 legfontosabb célkitűzésének azt tartotta, hogy pártja legyen a legerősebb ellenzéki erő, a Fidesz egyértelmű kihívója. Ez sikerült, a jobbikosok az elődöntőt megharcolták, most már a 2018-as döntő ütközetre való felkészülés a cél, legalábbis ez derül ki az új év első napjaiban Vona Gáborral készült interjúnkból. Választ kaptunk többek közt arra is, hogy van-e más is a tarsolyban az antikorrupciós harc mellett, és a közelgő tisztújításon mik kerülnek mérlegre. 

25656210

– Kezdjük azzal, hogy 2015-re azt a célt tűzted ki, amit el is értetek, hogy Magyarország második legerősebb pártja legyen a Jobbik, a Fidesz első számú kihívója. 2016-ra mit írtál fel?
– Felkészülés.

– Viszont a friss közvélemény-kutatások szerint elfogyott a tapolcai választási győzelem lendülete, megtorpant a Jobbik erősödése, miközben a Fidesz az év végére nemcsak megállította a zuhanó népszerűségét, de ismét stabilan őrzi a választók többségének a bizalmát. Hogy lesz így 2018-ban kormányváltás?
– Azt ugye senki nem gondolta, hogy a Jobbik népszerűsége folyamatosan nőni fog, a Fideszé pedig folyamatosan csökkenni? A politika is olyan, mint az élet, hullámzó, változó, alakuló és semmi sem állandó benne. A népszerűségnek vannak rövid és hosszútávú trendjei. A mostani helyzet egy rövidtávú, ráadásul rendkívüli helyzetnek, a migránsválságnak köszönhető trend eredménye. A kormány nem az egészségügyet, az oktatást, az államigazgatást tette rendbe, csupán egy válsághelyzetben a helyén volt. Egy katasztrófahelyzetben általában nő a kormány támogatottsága, ez politológiai tény.

– Van hosszútávú trend is?
– Pontosan ezzel akartam folytatni. Van. A Fidesz népszerűsége – persze hullámzással együtt – de erodálódik, a Jobbik népszerűsége pedig nő.

– A közvélemény-kutatások szerint csökkent.
– Az a mostani trend eredménye. Egyébként minimális volt a csökkenés, sokkal inkább azt mondanám, a Jobbik népszerűsége a migránsválság alatt stagnált. A Fideszé nőtt, a baloldalé pedig összeomlott. Ha azonban megnézzük az elmúlt 10 év történetét, azt látjuk, hogy a Jobbik támogatottsága 2006-ban 0, 2008-ban 1, 2009-ben 14, 2010-ben 17, 2014-ben 20, most pedig bőven 20% felett van. Hullámzó módon, de a Jobbik araszol felfelé.

89390364

– Nem túl lassú ez így? Ki fogják várni a Jobbik szavazók, mire a század közepére választást nyertek?
– Hidd el, ha valaki szeretné ezt a folyamatot gyorsítani, az én vagyok. A társadalmi folyamatokat azonban nem lehet sürgetni. Azok hol nekilódulnak, hol belassulnak. Mi annyit tehetünk, hogy igyekszünk a legtöbbet kihozni az adott helyzetből. Ennek ellenére úgy gondolom, 2018-ban ezt a kormányt meg tudjuk verni. Sokkal ingatagabb, mint azt most a többség hiszi. A mostani ciklusban még több trendforduló várható, és az fog dönteni, hogy ki tudja jobban elkapni ezeket a pillanatokat.

– Valahol azt nyilatkoztad, hogy ha nem a Jobbik nyer 2018-ban, akkor lemondasz. Egy pártelnök akkor szokott lemondani, ha nagy kudarcot szenved el a pártja, de ha nem is nyer a Jobbik, viszont jelentősen javít a 2014-es eredményén, az nem kudarc. Vagy úgy érzed, hogy most már mindent vagy semmit?
– Nem foglalkozom ezzel a kérdéssel, csak egyszer egy újságíró rákérdezett. Ha a tagság bizalmát megkapom, akkor 2018-ban már harmadszor vezethetem a pártot egy választási küzdelemben. Természetesnek tartom, hogy ennyi küzdelem után, amennyiben nem nyerünk, megadom a lehetőséget a közösségnek a változásra. Azt persze ez nem jelenti, hogy a politizálást is abbahagynám. Még nagyon sok tervem van. De ez még messze van, egyelőre azzal foglalkozom, hogy nyerjünk, ezzel kelek, ezzel fekszem, nem azzal, hogy lemondjak.

– A N1TV év végi adásában azt mondtad, hogy elfáradtál. Csak idén, vagy egyáltalán nem érzel már magadban erőt? Nem vagy idős politikusnak mondható…
– Szerintem az teljesen természetes, sőt, elvárt, hogy a párt elnöke évvégére elfáradjon. Ez azt jelenti, hogy sokat dolgoztam, és nem vagyok gép. Szerintem az lett volna a probléma, ha azt mondom az ünnepek előtt, hogy kipihent vagyok, mert bennem maradt egy csomó energia…

– Most kipihented magad?
– Köszönöm a kérdésed, igen. Jó erőben és elszántan várom az új évet, az új feladatokat. Kell is a kipihentség, mert rettenetesen nehéz év lesz 2016. Ezt súgja a szimatom. Gazdaságilag, társadalmilag és biztonságpolitikailag egyaránt nagyon komoly kihívások előtt áll Magyarország és Európa, így nem hiszem, hogy sok lesz a közéletben az üresjárat. Emellett várható, hogy a Fidesz az antikorrupciós politikánkra válaszul elindít egy zsigeri és aljas lejárató kampányt. Mivel nagyon kellemetlen nekik, ahogy rámutatunk a lopásaikra, ezért mindent meg fognak tenni, hogy maguk mellé berántsanak bennünket is a mocsárba.

91689771

– Az látható, hogy a Jobbik a bevándorlási hullám okozta helyzetet a korrupcióra való figyelemfelhívással próbálja felülírni. De mit értünk korrupció alatt? Lánczi András, a Századvég Alapítvány elnöke a Magyar Időknek azt mondta: „Amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája.”
– Ez egy beismerő vallomás. A korrupciót nem kell szerintem definiálni. Azt jelenti, hogy valakik a közpénzt illetéktelen, erkölcstelen módon ellopják. A Fidesz annyiban teremtett „új világot”, hogy ezen ügyek feltárását a teljes államapparátus megkaparintásával blokkolja, illetve az erkölcsileg kifogásolható, elítélhető lépéseit jogszabályokkal legalizálja. Ezt persze úgy adják el, mint egy új polgári középosztály megteremtésének társadalmi-gazdasági programját, amire Lánczi is célzott, és amire egyébként szükség is lenne. A probléma az, hogy mindezt hamis kártyákkal, politikai lojalitás alapján, a jogbiztonság felforgatásával teszik meg. Ez pedig nem polgári középosztályt, hanem egy kontraszelektált, teljesítmény nélküli csicserehadat teremt. Ha valóban polgári világot akarunk teremteni, akkor ahhoz tisztességes feltételek, sportszerű verseny kell, ahol a szorgalom, a tehetség és a becsület adják a szelekciós mechanizmusokat és nem a miniszterelnök talpa.

– A direkt36 két terjedelmes cikkben foglalkozott a Jobbiknak juttatott közpénzek elköltésével. Egész pontosan arról írtak, hogy a Jobbik a párt titokzatos háttéremberének, Forrai Richárdnak és annak barátainak, ismerősei cégének fizetett ki milliókat. A Jobbik pont a haverok helyzetbe hozásával, vagyongyarapításával támadja a Fideszt. Hogy is van akkor ez most? Ki az a Forrai Richárd, aki ennyit ér a Jobbiknak?
– Forrai Richárd az Iránytű Intézet tulajdonosa, aki még 2010 előtt a Jobbik gazdasági kabinetjének aktív tagja lett, majd úgy döntött, hogy csinál egy kutatóintézetet. Most a sajtó őt találta meg, hiszen az Intézet valóban több megrendelést is kapott a párttól. Azt talán mindenki megérti, hogy ha kutatásokra volt szükségünk, akkor nem a Századvéget vagy a Szonda Ipsost bíztuk meg. Ami viszont a legfontosabb, hogy a Jobbik gazdálkodásában semmiféle korrupció nem működik. A Fidesszel, MSZP-vel, vagyis a XX. századi pártokkal ellentétben nálunk nincs visszaosztás, pályázati mutyi, gazdasági bűnözés. A cikkben persze igyekeztek ezt a látszatot kelteni, de ezek a szerződések valódi szerződések voltak. Szinte mind a parlamentbe kerülésünk utáni első időszakhoz köthető, amikor még nem alakulhatott ki az a szakpolitikai hálózatunk, ami alapján ma már működünk. Természetes, hogy ilyen helyzetekben az ember azokhoz fordul, akiket ismer, akikben megbízik.

– Orbán Viktor azt vágta a fejedhez a parlamentben, hogy a Jobbik tele van bűnözőkkel, a párt mögött bűnözői körök állnak, amelyek pénzelik. Nem lenne szerencsésebb előremenni, és inkább elárulni, hogy kikre gondolhatott a miniszterelnök, mielőtt nagyobb baj lesz?
– Pontosan ezért fordultam a legfőbb ügyészhez, arra kérve őt, hogy vizsgálja meg a miniszterelnök kijelentését. Ha Orbán Viktornak tudomása van bűnözőkről a Jobbikban, akkor kötelessége feljelentést tenni. Ha nem, akkor meg fejezze be ezt az ócska sárdobálást. Persze átlátok én rajta, ismerem a Fideszt elég jól. Most majd megtalálnak két-három jobbikost valahol az országban, akiknek volt valami ügyük, és arról fog szólni a sajtó. „No, lám, Egyszeri Ubul jobbikos szimpatizáns ellopta a szomszéd biciklijét, látja Marika néni, ilyenek ezek a jobbikosok mind.” Ezt fogják csinálni.

– Miért nem keresitek meg ti Egyszeri Ubult? Mielőtt a Fidesz megtalálja…
– A Jobbik egy több, mint tízezer tagot, több tízezer aktivistát és több, mint egymillió szavazót jelentő közösség. Itt óhatatlan, hogy előfordulnak emberi gyarlóságok. De ilyennel tele van a padlás a Fideszben is, gondoljunk csak a pénzhamisító ifjúsági vezetőjükre, a Questorhoz fűződő tisztázatlan szálakra, a vak komondorra és a megannyi botrányra. A lényegi különbség nem az, hogy egy politikai közösségben vannak-e megtévedt tagok, mert azok mindenhol vannak, a lényegi különbség az, hogy egy politikai közösség eleve korrupciós mechanizmusokra épül-e vagy sem. A fejétől bűzlik-e a hal, vagy csak van néhány rossz pikkelye? Ez pedig a Fidesz számára nagyon kellemetlen, ezért próbálja majd a Jobbikot, mint egy XXI. századi, tiszta erőt mindenféle módon bemocskolni.

19302590

– Ha már itt tartunk, nem lett volna szerencsés Kovács Bélát már rég visszahívni? Ha nem is bizonyosodik be róla az, hogy kém, folyamatos támadási felületet jelent a párt számára, és mintha korábban a párt sokkal gyorsabban megszabadult volna a számára kellemetlen képviselőktől, tagoktól. Hozzá miért ragaszkodtok?
– Mi a tisztességes eljáráshoz ragaszkodunk. Kezdetek óta azt kérjük, járjunk a végére annak, mi történt, aztán hozzunk döntést. De az nem megy, hogy hozzunk egy súlyos döntést, aztán járjunk a dolgok végére. Elmondtam már ezerszer, hogy a Jobbikban nincs helye kémeknek, ha Kovács Béla az, akkor neki se. De ezt nem nekem kell kiderítenem, hanem az arra illetékes hatóságoknak. Sajnos azt látom, ők egyelőre nem ezt teszik, hanem asszisztálnak ahhoz, hogy a Fidesz elnyújtsa az ügyet.

– Karácsony előtt Török Gábor politikai elemző a Hír TV-ben azt mondta, hogy „a korrupció Magyarországon egyre kevésbé éri el az ingerküszöböt”, szerinte kérdés az, hogy egy korrupciós tematikából lehet-e profitálni, nem csak valamiféle romboló hatást elérni. A Jobbiknak van valami más is a tarsolyában a kormányzati korrupció folyamatos ismételgetésén túl?
– A Jobbik mára egy néppárttá nőt, így nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy ne foglalkozzon minden egyes kérdéssel. Vagyis a korrupció mellett még nagyon sok témánk van, de azt is tudom, hogy a prioritások felállítása szintén lényeges kérdés. A jövőben az eddigi területeink mellett nagyobb erővel kívánunk az egészségügy, a nyugdíjrendszer, a nagyvárosok és a közbiztonság területére koncentrálni.

– A párt valóban kifejezetten gyenge még a nagyvárosokban, és annak idején a Fidesz is nagyon megszenvedett a fővárossal. Jelentős budapesti javulással elérhetetlen lesz a 2018-as álom. Mi lesz a csodafegyver a nagyvárosokban, mit vársz a fővárosi aktivistáktól?
– A főváros és a megyeszékhelyek a Jobbik számára komoly fejfájást okoznak. Szociológiai tény, hogy a nagyobb települések általában liberálisak, így még egy olyan modern konzervatív néppártnak is, mint a Jobbik, nem egyszerű az áttörés. Hogyan lehet úgy programot nyújtani ezeknek a városoknak, ami egyszerre népszerű, egyszerre hiteles és egyszerre jobbikos? Ezt a kérdést kell megválaszolnom, amely feladat a számomra a “nyugati nyitás” és a kormányzati felkészülés mellett a legtöbb időt igényli majd az új évben. Szerencsére már mindhármon keményen dolgozunk és remélem, hamarosan majd az eredmények is látszódni fognak.

– A Fidesz tavaly év végi kongresszusán Lázár János azt mondta, hogy újra meg kell nyitni a fiatalok előtt a pártot, de nem a törtető, hanem a törekvő, nemcsak a tehetős, hanem a tehetséges fiatalok előtt. A Jobbikban odafigyelnek arra, hogy kiszűrjék a kizárólag törtető vagy tehetős csatlakozókat, vagy fogalmazhatunk úgy is, hogy az ilyen jellegű új vadhajtások is lenyesésre kerülnek? 
– Ez a nyilatkozat is jelzi, hogy a Fidesz érzi a vesztét, amit az jelent, hogy a fiatalokat képtelen megszólítani, a fiatalok hiteltelennek tartják őket. Ami a szűrést illeti, ez nagyon nehéz kérdés, hiszen az emberek nem fekete-fehérek. Mindannyiunknak vannak erényei és vannak gyengeségei is. Ráadásul sokszor nagyon nehéz előre megjósolni, hogy egy-egy politikai szituáció kiből mit hoz ki. Jó emberismerőnek tartom magam, de az elmúlt évek óvatossá tettek. Megtanultam azt, hogy ne ítéljek elsőre. Amikor pedig a vadhajtások lenyeséséről beszéltem, akkor soha nem emberekre, hanem jelenségekre gondoltam. Meggyőződésem, hogy a tartalmatlan vagdalkozást, a vállalhatatlan megnyilvánulásokat ugyanúgy ki kell iktatni a párt életéből, mint az értékvesztett karrierizmust. Itt csak zárójelben jegyzem meg, hogy az ambíció és a törtetés között sokszor elmosódhat a határ. Amíg az elsőre szükség van, hiszen az a politikai munka benzine, addig az utóbbi nagyon veszélyes, mert az a politikai munka mérge.

64582937

Oroszlán és kiscica (értsd: született augusztus 20-án)

– Néppártosodás és radikalizmus. E kettősség szembenállásával foglalkozik folyamatosan a Jobbik kapcsán a sajtó és az elemzők nagy része. Ezt a szembenállást te is és a párt vezető politikusai is többször cáfoltátok, mégis az olyan események, mint Novák Előd Szabadság téri akciója, vérmérsékleti különbségről árulkodnak. 2016-ban a Jobbik tisztújító kongresszust tart. Mérlegre kerül a néppártosodás és a radikalizmus, vagy nem ez a törésvonal a pártban?
– Természetes, hogy egy tisztújításon mérlegre kerülnek a dolgok, hiszen a párt számára értékelni kell bizonyos időközönként, hogy honnan hová jutottunk el. A radikalizmus kontra néppárt vitát viszont én erőltetettnek érzem, mert a valódi dilemma nem ez. A valódi dilemma az, hogy néppárt vagy rétegpárt. Képesek leszünk-e megszólítani a társadalom többségét vagy sem. Ahol sikerült a többséget megszerezni, gondolok itt Rig Lajos tapolcai győzelmére és a jobbikos településekre, ott azt mindenhol néppárti politikával értük el. Menjenek el a kedves olvasók Ózdra, Tiszavasváriba, Tapolcára, Törökszentmiklósra, Devecserre, Ásotthalomra és a többi jobbikos településre, ismerjék meg a polgármestereinket, az ottani képviselőinket, és akkor érthetővé válik, mit is nevezek én néppárti politikának.

– Mit?
– Emberközeliség, szakértelem, tettvágy. Ennyi. Ebből a szempontból a radikális vagy mérsékelt vita egy totális tévút. Az embereket nem az érdekli, hogy a vezetőjük radikális vagy mérsékelt, hanem az, hogy képes-e megoldani a feladatát vagy sem. Alkalmas-e vagy alkalmatlan. A vérmérséklete másodlagos. Láttam én már alkalmatlan, de radikális polgármestert, mint ahogy mérsékelt, de alkalmas településvezetőt is, meg fordítva. A néppárt erre a kihívásra adott válasz. Azt üzeni, hogy a Jobbik képes kormányozni, képes felelősséget vállalni egy közösség irányításáért.

– Az évet a bevándorlás és a terrorizmus uralta. 2016-ban már nyugodtabb évre számítasz? 
– Ahogy arra fentebb már utaltam, egyáltalán nem. Nem akarok a rossz hír hozója lenni, de ha már így rákérdeztél, szerintem 2016 az előzőnél is nehezebb év lesz. A bevándorlás problematikája súlyosbodni fog. Nem csupán azért, mert még óriási tömegek indulhatnak el, akár Afrikából, hanem azért is, mert az Európába érkezett egymillió migránssal is majd kezdeni kell valamit. A kvóta ügye nagyon nagy vitákat fog még kavarni. Aztán itt van az ISIS és a terrorizmus ügye. Itt sem hiszem, hogy jók a kilátások. Az orosz-amerikai konfliktus szempontjából is vannak bennem rossz érzések, ami Ukrajna kapcsán közvetlenül is érinthet bennünket. Közben Európa gazdasági növekedése továbbra is kilátástalannak tűnik, a régiónkat jellemző fellendülést is lelassíthatja az amerikai monetáris politika változásának nemzetközi hatása.

03075724

A pártelnök és a tűzoltás (álruhás országjáráson)

– Ezek mind a világban zajló nagy problémák, de Magyarország mennyire lehet a béke szigete?
– A helyzet az, hogy Magyarország eddig is és a jövőben is ki lesz szolgáltatva a nemzetközi folyamatoknak mind gazdasági, mind politikai értelemben. Nem lehetünk struccok, látni kell, merre tart a világ. Az amerikai-orosz konfliktus például részben a mi régiónkban zajlik. Az amerikai, kínai és uniós gazdasági problémák a globalizáció logikájából fakadóan Magyarországra is begyűrűznek. A terrorizmus talán az, amitől a legkevésbé kell tartanunk, de ezügyben sem dőlhetünk hátra.

– Mit lehet tenni ebben a beszorított helyzetben? Sodródni kell az árral, vagy van a számunkra mozgástér?
– A mozgástér csekély, ez mindig így volt a történelmünkben. Most is. Az orosz-amerikai konfliktus kapcsán a legjobb, ha a lehető leginkább kimaradunk belőle, és a neuralgikus pontokon pedig békéltető, kompromisszumos irányokat keresünk. Nagyon oda kell majd figyelni a kárpátaljai és az erdélyi magyar közösségre, nehogy feláldozható parasztbábúk legyenek egy nagy sakkjátszmában. Ami a gazdaságot illeti, ott úgy látom, hogy a legfontosabb feladat a magyar társadalom megerősítése, különösen az alsó-középosztály támogatása, és ezzel a belső fogyasztás növelése, mert akkor kevésbé lehetünk sebezhetőek. Ehhez azonban a Fidesz politikája nem jó, mert a Fidesz elitista társadalompolitikát folytat. A kultúrpolitikában én is elitista vagyok, vagyis azt mondom, hogy a tetejét kell segíteni, nem az alját. A társadalompolitikában azonban ez a hozzáállás nem helyes. Az nem jó, ha szinte csak a felső-középosztályt segítem, és abban bízom, hogy az majd kiszélesedik. Az alsó-középosztályt kell erősíteni, hogy az a saját lábára állhasson, és ne kiszolgáltatottnak, hanem valóban polgárnak érezhesse magát.

– Az Iszlám Állam elleni harc feltüzelte a muszlimellenességet. Többször azt nyilatkoztad, hogy tiszteled a tradicionális világvallásokat, így az iszlámot is, a Facebook-adatlapod szerint pedig rendszeresen jársz Törökországba. Tényleg nincs vallások közti háború, a gyökereit nézve keresztény Európának nem kell tartania a muszlimoktól?
– A Huntington kontra Fukuyama vitában az előbbi győzött, vagyis a nagy kulturális összeütközések irányába mozog a világ. A muszlim és a keresztény világ további konfliktusát sajnos szinte elkerülhetetlennek tartom a világ több pontján. Amit mondok az csupán az, hogy Magyarország igyekezzen távol tartani magát ettől a problémától. Magyarországon ne legyen vallásháború, terrorizmus és keresztény-muszlim kulturális konfliktus. Ezt pedig a legjobban úgy tudjuk elérni, ha egyrészt megőrizzük hazánk szociokulturális arculatát, vagyis a keresztény kultúrájú, európai identitású és magyar etnikumú társadalmi dominanciáját, másrészt eközben egyértelműsítjük, hogy mi minden világvallással és kultúrkörrel a lehető legjobb viszonyra törekszünk. Ezt többször úgy foglaltam össze és most sem tudok ennél jobbat: mi mindenkit szeretünk, minden világvallást és kultúrát tisztelünk, de mindenkit a saját földjén és nem a miénken.

57239897

Édesapa és a kisfia, Benedek

– A vége előtt engedj meg két rendhagyó kérdést. Mi az, amire a legbüszkébb vagy a 2015-ös évből, és mi az, amit megbántál?
– Essünk túl előbb a rosszon. Azt bánom talán a leginkább, hogy kevés időt hagytam idén magamnak az olvasásra és az elmélyedésre. A múlt évben főképpen a felszíni küzdelem dominált, kevéssé az alapos felkészülés, ezért nem igen találtam az egyensúlyt. Idén ezen változtatni kell, mert a kettőre együtt van szükség. A legbüszkébb a tapolcai egyéni mandátumunkra vagyok. Ott bebizonyítottuk, hogy képesek vagyunk megverni a Fideszt. A másik, amire nagyon büszke vagyok, bár ez magánjellegű, hogy a kisfiam magától megtanult hátra szaltózni. Egész évben trambulin lázban égett, már ügyesen szaltózott előre és oldalra is, de hátrafelé sehogyan sem akart összejönni. Aztán decemberben, amikor elmentünk gyakorolni, összejött neki, és nekem örömemben még a könnyem is kicsordult. Felvettem telefonra és mutogatom mindenkinek, ami bizonyára nagyon idegesítő lehet a környezetemnek. Tudom, hogy ez neki mennyire fontos volt, és nagyon örülök, hogy megcsinálta.

(alfahir.hu, fotók: Vona Gábor Facebook-oldala)

[ad 2]

Tetszenek a cikkeink? Szeretné, ha a jövőben is olvashatna ilyeneket?

A Csípős teljesen független hírportál a kormánytól. Célunk a Makó és térségi valóság bemutatása, küzdelem a korrupció és a közéleti arrogancia ellen. Nem áll mögöttünk milliárdos és nem vagyunk kitömve közpénzzel sem. Éppen ezért működésünkre az olvasók, az Önök segítségére van szükségünk.

A Patreonon könnyedén beállíthatja, mekkora összeggel tudja támogatni munkánkat.

Havi két kávé ára, azaz 500 forint is nagy segítség!

TOVÁBB A RÉSZLETEKHEZ…

Hirdetés

Szóljon hozzá

shares