Vigyázat, sok a kamu használtautó-hirdetés
2016-01-27
Bordányból is jöttek a Galamb nyílt napjára
2016-01-27

Visszaesett hazánk a korrupciós rangsorban. Nemcsak, hogy az uniós mezőny végén kullogunk, de már a legtöbb régiós ország is lehagyott bennünket. Beérett a kormány munkája: hazánk jobban teljesít. Legalábbis ebben.

A korrupció tekintetében három helyet rontva, Magyarország 51 ponttal már csak az 50-dik a vizsgált 168 országból – derült ki szerdán a Transparency International sajtótájékoztatóján, annak apropóján, hogy a kutatóintézet nyilvánosságra hozta a legfrissebb kutatását.

A TI a közszektor korrupciós indexét méri, üzletemberek és szakértők mérése alapján. A korrupciót nem lehet egzakt módon mérni, hiszen annak jellegéből fakadóan egy része mindig rejtve marad, ezért csak közelítő módszer létezik annak mértékéről. A Transparency International berlini központjában 168 országot hasonlítottak össze, 11 nemzetközi intézmény 12 háttérkutatására támaszkodva. Hazánk esetén összesen kilenc háttérindex alapján értékelt az intézmény.

Aki tiszta, még tisztább, aki korrupt, még korruptabb

Kissé sommás ítélet, de a kutatás alapján valóban nem mondható el, hogy nagy változás lenne a korrupciós ranglistán. Az első tízben zömmel EU-s országok, azon belül is a Skandináv országok, vagy például Új-Zéland foglal helyet. Ezekben az országokban a közszektor átláthatóan működik, az állam a közérdek alapján cselekszik, nem pedig bújtatott magánérdekek alapján, a közpénzadatok pedig nyilvánosak az esetek többségében – mondta Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója.

Kitért a lista végére is, ahol – talán nem meglepő módon – többnyire afrikai és ázsiai országok találhatóak, mint például Szudán, Dél-Szudán, Afganisztán, Észak-Korea, vagy épp Szomália – bár utóbbi esetén igazából államról sem beszélhetünk. Ezekben az országokban a korrupciós helyzet igen problémás, az állam nem átlátható, s nem beszélhetünk elszámoltatható intézményekről és politikusokról – mondta.

Hol van a helyünk?

Mint a bevezetőben írtuk: hazánk 2015-ben három helyet rontva, az 50-dik helyet foglalja el, 51 ponttal (három pontot rontottunk). Ezzel a világ középmezőnyében található hazánk, olyan országok társaságában, mint Szaúd-Arábia, Horvátország, Kuba, Malajzia, Kuvait.

Uniós összehasonlításban a helyzetünk – az utóbbi évek trendjét követve – tovább romlott. Immáron a legkorruptabb utolsó negyedben tanyázunk: holtversenyben – Szlovákiával és Horvátországgal – a 22-24. helyet foglaljuk el a 28 tagállamból. Régiónkból csupán – Görögországon és Olaszországon kívül –  Bulgáriát és Romániát előzzük. Hozzá kell tenni azonban, hogy a régiónkban mi rontottunk a legtöbbet, Csehország pedig nagyot javított. Szomorú trend: a 2000-es évek elején még Észtország után a másodikak voltunk Közép-Európában.

Aki kevésbé korrupt, az versenyképesebb

A sajtótájékoztatón kiemelték: a korrupciós kitettség és a versenyképesség összefügg, így például a korrupciós index első tízben található skandináv országok a versenyképességi rangsorban is az élbolyban vannak. Ennek megfelelően hazánk versenyképességi zuhanórepülést mutat.

A Világgazdasági Fórum nemrég közzétett versenyképességi felmérése szerint míg 2001-ben 28-ak voltunk, 2015-ben már a 63-ik helyre szorultunk. Ez főként az intézményrendszer nem megfelelő működéséből következik, az állam nem átlátható, és nem utolsó sorban nem elszámoltatható. Ehhez kapcsolódik egy másik adat, ami az intézményi pillér alakulását mutatja. Itt a 26-dik helyről a 97-dikre zuhantunk vissza, vagyis szebben nehezen fogalmazható: lassan a harmadik világ szintjére sikerült letornázni a magyar közigazgatást.

De miért vagyunk korruptak?

A TI kutatásában megkérdezett üzletemberek szerint a versenyképesség romlásának oka elsősorban annak köszönhető, hogy a hazai intézményrendszer részrehajló és nem képes elhárítani a korrupciót – mondta Martin József Péter. Ez egy ördögi kör:

a magyar korrupciós kitettség rontja a versenyképességet, visszaveti a beruházási aktivitást, ami kedvezőtlen szerkezetű növekedéshez vezet.

Mindez pedig melegágya a járadékvadászaton alapuló haveri kapitalizmusnak: a vállalatok nemegyszer a szabályozás manipulálásában, a kormány jóindulatának és barátságának elnyerésében érdekeltek, nem pedig a hatékony piaci teljesítményben. Ez tovább növeli a korrupciót – mondta.

Emellett ráadásul régiós szinten is lemaradtunk. Ha megnézzük a versenyképesség intézményi indikátorait, akkor látható, hogy az indokolatlan befolyásszerzés, az állami szerződések tisztasága, a szabálytalan kifizetések és vesztegetések, közbizalom terén a környező országokhoz képest is lemaradtunk.

A magyarországi korrupció természetes

Hazánk államigazgatása rendkívül központosított. Uniós összehasonlításban a központi kormányzatnak nálunk van a legnagyobb hatalma.

Rendszerszintű a korrupció, tehát jogi szabályozási eszközökkel lényegében legalizálták azt. Ennek egyik formája, hogy a közpénzeket illetéktelen módon használják fel, legjobb példa erre a közbeszerzési rendszer. Nem működik az állami intézményrendszer, nem hatékony, kiiktatták a fékeket, ellensúlyokat. Az igazságszolgáltatási rendszerben az ügyészségek maguk is foglyai az államnak, egyedül a bíróságok mondhatók függetlennek.

Bár némi fehéredés az online pénztárgépek bevezetése, vagy az utcai (más néven kis-) korrupció kapcsán elmondható, az összkép mégis rendkívül borús: bennfentes, haveri kapitalizmus van kialakulóban, vagyis inkább alakult ki.

Veszélyes, hogy gazdasági növekedés kizárólag az EU-s pénzeknek köszönhető, ez azért is rendkívül veszélyes, mert egyrészt nem tudni, hogy meddig érkeznek ezek a pénzek, másrészt ezek elosztása központosított, amit szintén járadékvadász mentalitást erősíti. Ez tovább erősíti az intézmények részrehajló jellegét, a korrupciós kitettséget.

“Nem vádnak való vidék”

Jól jelzi a korrupció fokát és a fogoly állam esetét az igazságszolgáltatás helyzete. Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója átvéve a szót elmondta: a korrupciós ügyekben a feljelentett esetekben ritka a sikeres vádemelés. A magyar bűnügyi statisztika rendre a kis súlyú, egyszerű korrupciós ügyekről ad számot. Például a hatóságok sikerrel veszik fel a küzdelmet a hamis nyelvvizsga bizonyítványt adó köztisztviselőkkel, vagy azok vásárlóival szemben, de a fehérgalléros korrupció esetén a lebukási kockázat továbbra is rendkívül alacsony.

Miközben az állam által „foglyul ejtett” intézmények, mint a rendőrség és az ügyészség folyamatosan a korrupció csökkenéséről számolnak be, szóba sem kerül annak vizsgálata, hogy Paks 2 kapcsán 10-12 milliárd eurónyi közpénzt kíván elkölteni az állam, a Magyar Nemzeti Bank 200 milliárd forinttal támogat alapítványokat, vagy épp van-e összefüggés az egyes vállalatok által juttatott sporttámogatások és az adott cég közbeszerzési sikerei között. A takarékszövetkezeti szektor, a dohánykereskedelem átalakítása (amely mérhető adóbevétel-csökkenést eredményezett) a termőföld és a kaszinóügy a példái a legalizált korrupciónak – mondta Ligeti Miklós.

(alfahir.hu)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.