Két út az értelmiség számára

Hirdetés
Becsült olvasási idő: 2 perc

[ad 1]

A Jobbik elnöke sorozatot indított, amelyben tabukat dönt le. Olyan tabukat, mint hogy milyen ideológiára van szükség, milyen utak állnak az értelmiség előtt, és mit lehet tenni a kulturálatlanság ellen. Vona Gábor szavai úgy hangzanak, mint aki ténylegesen kormányzásra készül, legalábbis a pártérdekek nem kizárólag támaszthatják alá a következtetéseit. Elemeztük a tabudöntögetést, annak hátterét és kifutását. 

Ebben a rendszerváltás idejének értelmiségi szempontból való elemzésével kezd, majd napjainkra vonatkozóan azt a súlyos megállapítást teszi, hogy korábban „az értelmiségiek emeltek magasba egy politikai erőt”, most pedig ez megfordult. Most már sokkal inkább van egy pártnak értelmiségi holdudvara, mint egy értelmiségi körnek politikai képviselete. Ez pedig álláspontja szerint nem egy organikus fejlődés eredménye, hanem a pártpolitika „lázadása és győzelme”. Az elmúlt 25 év sikeres pártjai sikeresen diktáltak az értelmiségnek, ki-ki a maga köré szervezett köröknek. A Fidesz a „szakkollégista (pragmatikus, liberális) és a népi-nemzeti holdudvar mixtúrájának”, az MSZP pedig a „szocialista és az urbánus-liberális” véleményformáló világ hibridjének. Okfejtése szerint mindkét csoport mesterségesen lett létrehozva, és mindkettő egzisztenciális függésbe került.

A függés pedig magával hozta az értelmiség bukását, a kritikai hozzáállás „féloldalasságát”, azaz, hogy mindig csak az egyik oldal felé gyakorolták azt. Erre példákat is hoz, majd leszögezi, hogy a fő gond az, hogy az egyes értelmiségi körök pártokat érő dicséretei vagy kritikái nem szabadságukból fakadnak, hanem a függésükből, pártérdekből. Meglátása szerint a pártpolitikai szereplővé válást, egyik tábor sem vallja be, és egy hazugság mögé bújnak, miszerint „össze kell tartani” a másikkal szemben, miközben valójában egzisztenciális, azaz anyagi függésük okán van ez így. Vona Gábor azért annyiban megengedő, hogy nem állítja azt, hogy a „szellemi zsoldosokon” kívül nincsenek egyénenként vagy csoportonként „valódi” értelmiségiek, de szerinte széles társadalmi hatást pártfüggetlen csoportok jelenleg nem tudnak elérni. Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a rendszerváltáskor még létező értékrendi alapokon szerveződő csoportokból lett a fideszes és a baloldali értelmiség. A XX. századi Fidesz-MSZP megosztottság így meglátása szerint a magyar értelmiséget és a magyar társadalmat is „túszul ejtette”.

A teljes elemzést ide kattintva olvashatja el.

(alfahir.hu)

[ad 2]

Tetszenek a cikkeink? Szeretné, ha a jövőben is olvashatna ilyeneket?

A Csípős teljesen független hírportál a kormánytól. Célunk a Makó és térségi valóság bemutatása, küzdelem a korrupció és a közéleti arrogancia ellen. Nem áll mögöttünk milliárdos és nem vagyunk kitömve közpénzzel sem. Éppen ezért működésünkre az olvasók, az Önök segítségére van szükségünk.

A Patreonon könnyedén beállíthatja, mekkora összeggel tudja támogatni munkánkat.

Havi két kávé ára, azaz 500 forint is nagy segítség!

TOVÁBB A RÉSZLETEKHEZ…

Hirdetés

Szóljon hozzá