Vádat emeltek Simon Gábor ellen

Hirdetés
Becsült olvasási idő: 3 perc

[ad 1]

A főügyészség letöltendő börtönbüntetés kiszabását indítványozza az egykori politikusra.

Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt vádat emeltek pénteken Simon Gábor volt szocialista országgyűlési képviselő ellen – jelentette be a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője sajtótájékoztatón, Budapesten.

Keresztes Imre ismertette: a főügyészség letöltendő börtönbüntetés kiszabását indítványozza az egykori politikusra, akit hamis magánokirat nyolc rendbeli felhasználásának vétségével, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással is vádolnak. Mellékbüntetésként pénzbüntetést és közügyektől eltiltást kért a vádhatóság.

120 milliós vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek

A főügyész a költségvetési csalásról azt mondta: Simon Gábor ismeretlen forrásból 267 millió forint bevételt szerzett, ami után nem tett eleget a személyi jövedelemadóra és az egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó fizetési kötelezettségének, ezzel 120 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek.

Hamis magánokirat felhasználásának vétségével azért vádolják a politikust, mert 2008 és 2012 közötti adóbevallásaiban és képviselői vagyonnyilatkozataiban kizárólag a képviselői tisztségéből, valamint államtitkári megbízatásából származó jövedelmeit tüntette fel, ezeket az ismeretlen forrásból származó jövedelmeket nem.

Van egy másodrendű vádlott

Az ügynek van egy másodrendű vádlottja is. A főügyész azt mondta róla, hogy felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével vádolják és pénzbüntetést indítványoznak vele szemben. A vád szerint ugyanis egy kimutathatóan hamis adatokat tartalmazó útlevelet készíttetett és azzal egy kereskedelmi bankban eljárt.

Keresztes Imre elmondta: az ügyészség kiterjedt vagyonkutatást folytatott, de az említett jövedelmek forrása ismeretlen maradt. A főügyészség külföldi hatóságokhoz fordult jogsegélykérelemmel egy svájci és több osztrák bankszámla ügyében. Segítséget nyújtottak a nyomozáshoz a házkutatáson lefoglalt adatok és egy magyarországi pénzintézetben történt befizetés is – sorolta. Hozzátette: a vagyonkutatás nem igazolta azokat a vádlotti nyilatkozatokat, amelyek szerint a fel nem tüntetett jövedelem ingatlaneladásból, cégeladásból, megtakarításból származik.

A főügyész ismertetése szerint a jogsegélykérelmek esetében csak részben jártak sikerrel, a svájci bankszámla esetében például nem tudták megállapítani, hogy mikor, milyen megjegyzéssel, milyen összegek kerültek rá, így bizonyíték értékű adathoz nem jutottak. Felidézte: már a gyanúsításkor történt ideiglenes zár alá vétel. Amikor azonban Simon Gábor befizette az államkasszát ért hátránnyal arányos összeget, a zár alá vételt megszüntették.

Sok iratot lefoglaltak

Beszélt arról is, hogy számos olyan iratot foglaltak le, amelyek pénzeszközök eredetének igazolására utalnak. Ezek ugyan a főügyész szerint nem bizonyítékok, de konkrétumot tartalmaznak arra, hogy miként tervezték igazolni a pénzösszegek forrását. Példaként említette, hogy találtak egy emlékeztető összefoglalónak elnevezett iratot, amelyet “legendának” nevezett. Ez az emlékeztető – amelyet nem a vádlott készített – visszautal egyebek mellett arra, hogy 2006-ban kerülhettek a svájci bankba olyan pénzösszegek, amelyeket készpénzben, befektetési céllal adhattak át Magyarországon.

Az emlékeztetőhöz tartozik olyan dokumentum is, amely a svájci és az osztrák számlák egyesítésének tervéről szól. Találtak egy kommunikációs tervet is, amely “hasznos tanácsokat tartalmaz (…) például alaptalan információ kiszivárogtatására is”. A dokumentumból idézte az alábbiakat is: “nem kell semmit túlmagyarázni és nem kell mindenre emlékezni”, “kerülni kell az olyan hivatalos helyeket, ahol nyilatkozatra ösztönöznék”.

Bissau-guineai útlevél

Azt mondta: korlátlan enyhítést tesz lehetővé a hátrány megtérítése, de ezt a bíróság lehetősége mérlegelni. Hozzátette: az ügyészség szerint az ügy tárgyi súlya indokolttá teszi a letöltendő szabadságvesztést. A bissau-guineai útlevélre vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondta: a vád felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás, amely egy nem valós személy részére kiállított útlevéllel függ össze.

Arra a kérdésre, hogy más országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatai miatt miért nem indít eljárást a főügyészség, Keresztes Imre azt mondta: ebben az eljárásban teljesen egyértelmű, hogy a volt országgyűlési képviselő szándékosan nem tüntette fel vagyonnyilatkozataiban a vádbeli vagyonelemeket. Minden más esetben, ha feljelentés érkezik, azt elbírálják és megindokolják döntésüket – tette hozzá.

Arra a kérdésre, vizsgálták-e a korrupció lehetőségét, vagyis azt, hogy az ismeretlen forrásból származó jövedelem fejében Simon Gábor tett-e bármit képviselőként, a főügyész azt mondta: semmi ilyen konkrét nyomra nem bukkantak.

(hirado.hu)

[ad 2]

Tetszenek a cikkeink? Szeretné, ha a jövőben is olvashatna ilyeneket?

A Csípős teljesen független hírportál a kormánytól. Célunk a Makó és térségi valóság bemutatása, küzdelem a korrupció és a közéleti arrogancia ellen. Nem áll mögöttünk milliárdos és nem vagyunk kitömve közpénzzel sem. Éppen ezért működésünkre az olvasók, az Önök segítségére van szükségünk.

A Patreonon könnyedén beállíthatja, mekkora összeggel tudja támogatni munkánkat.

Havi két kávé ára, azaz 500 forint is nagy segítség!

TOVÁBB A RÉSZLETEKHEZ…

Hirdetés

Szóljon hozzá

shares