A nap témája: Ismét emelték a nyugdíjkorhatárt

A nap képe
2017-09-01
Csak a szokásos: most a Hódmezővásárhely – Szeged tram-train lett drágább
2017-09-01

Az első félévben 17 ezerrel csökkent a nyugdíjasok és csaknem 30 ezerrel a korhatárt elért nyugdíjasok száma – derül ki az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adataiból. Ez annak az eredménye, hogy idén megint emelkedett a korhatár, januártól már csak 63,5 évesen lehet nyugdíjba vonulni – írja a Zoom.hu. Az átlagnyugdíj jelenleg havi nettó 124,3 ezer forint. No de mikor fog elnézést kérni a Fidesz?

Mint ismert, a nyugdíjkorhatárt fokozatosan emelik a korábbi 62 évről 65 évre.

A létszámcsökkenést tükrözik a nyugellátásokra fordított kiadások is: idén, az első hét hónapban 1822,4 milliárd forintot költött az állami Nyugdíjbiztosítási Alap, ami az éves 3151 milliárd forintos keret 57,8 százaléka – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium legutóbb kiadott jelentésében.

A nyugdíjakra fordított kiadások ugyanakkor 2,9 százalékkal emelkedtek, ami meghaladja az 1,6 százalékos év eleji nyugdíjemelés mértékét. Ennek magyarázata a nyugdíjak és nyugdíjasok cserélődése: a rendszerbe most belépők ellátása magasabb, mint a kiesők, azaz az elhunytak járadéka volt.

Az NGM adatait megerősítik az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság számai: az első félév végén 2 millió 21 ezer nyugdíjasnak utaltak átlagosan havi nettó 124,3 ezer forintot, míg fél évvel ezelőtt a 2 millió 38 ezer ellátott átlagosan 121,7 ezer forintot kapott – további részletek a portálon olvashatók.

A korhatár 65 évre emelésével a magyar nyugdíjrendszer 2030-2035-ig finanszírozható, ám azt követően vélhetően újra az alapparaméterekhez kell nyúlni, ami jelentheti a korhatár vagy a járulékok emelését, illetve a kifizetett járadékok csökkentését – írja a portál.

Jól jártak a magánnyugdíjpénztárban maradók

A második Orbán-kormány kommunikációjában az aktuális soros ellenség – az IMF mellett – a kötelező magánnyugdíjpénztárak voltak. Azzal vádolták a pénztárakat, hogy eltőzsdézik tagjaik vagyonát, ám mint kiderült, a pénztárak megmaradt tagsága jelentős hozamot tehetett zsebre az elmúlt fél évben megtakarítása után – írta szombaton a Világgazdaság.

A magánkasszákból a felszámolás idején rengeteg ember lépett ki, miközben az ott maradt kevesebb mint 60 ezer ember vagyona fél év alatt négyszázalékos hozamot fialt, ami éves szinten nyolc százalék. A tagok egyébként átlagosan 4,25 millió forint megtakarítással rendelkeznek. Ezek a pénztárak kissé bátrabban fektetik be a vagyonukat, mint az önkéntes nyugdíjpénztárak, ezért termeltek jobb profitot azoknál.

(alfahir.hu, fotó: illusztráció)

1 Comment

  1. Kati szerint:

    Mindig a nyugdíjasokon akarják behozni az elsíbolt pénzeket , pedig nagyon sok kis nyugdíjas van akinek 50 ezer a nyugdíja meg alatta hol van ez a minimál nyugdíjhoz még fele sincs, ebből művészet megélni nagyon sok embernek ez egy napi kiadása ! Szeretném tudni, hogy aki rokkant nyugdíj mellett dolgozott mert olyan kevés volt a nyugdíja, hogy enni meg gyógyszert venni sem volt elég betegen is dolgozott pld. én is de nem számítanak be a ledolgozott évek a korkedvezményes nyugdíjhoz meg egyáltalán sehova sem számítják be pedig nekem is ez 15 év lenne. 62 éves vagyok betegen dolgozom mire elérem a nyugdíj korhatárt 46 évet fogok dolgozni ebből csak 31 évet ismernek el pedig mindig bejelentett munkahelyen dolgoztam. fizikai munkát végeztem nem irodában ücsörögtem . Nagyon szeretném már élvezni a nyugdíjasok életét . már nagyon elfáradtam és szerintem sokan vannak ebbe a táborba. Egyszer sem hallottam, hogy valaki ki állt volna értünk pedig jó program lenne akár melyik politikusnak, hogy a rokkantság alatt igazoltan ledolgozott éveket is számolják be a nyugdíj kiszámításánál !

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.