A nap képe
2017-09-25
Együtt ünnepelik az állatvédők az Állatok Világnapját!
2017-09-25

Rossz helyzetben van a magyar almatermesztés, mivel például nagy a termésmennyiség évenkénti ingadozása, az össztermésen belül nagy az ipari alma aránya, a csökkenő termőterület mellett pedig a korszerűnek minősíthető ültetvények aránya is alacsony – állapítja meg a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) legfrissebb összegzése.

A tájékoztató szerint Magyarország almatermése egy átlagos évben 550-600 ezer tonna, de az elmúlt 10-15 évben a 200 és 920 ezer tonna között ingadozott. Így nagyon rossz a termésbiztonság, ami az egyik alapvető akadálya a piacok építésének és megtartásának. Emellett a magyar almatermés hasznosítási aránya is gyenge, már mintegy 20 éve: kétharmada ugyanis az ipari alma – ennek 80-85 százaléka sűrítményalapú léalma -, egyharmada étkezési alma, amely arány az unióban pontosan fordított.

A 2002-ben meglévő 41 ezer hektár almaültetvényből mára mintegy 26 ezer hektár maradt, elveszett az ültetvényfelület mintegy 40 százaléka. Az almaültetvények mintegy 40 százaléka korszerűtlen és potenciálisan versenyképtelen – közölte a szervezet. Mindössze mintegy 20 százalék a korszerű, magas színvonalon művelt, versenyképes ültetvények aránya. A fennmaradó elméleti középső harmad pedig a változó sikerrel művelt, kétes jövőjű, “kettős hasznú ültetvények halmaza” – állítják a szakértők.

A múlt évben a közepesnél valamivel gyengébb termést (510 ezer tonna) takarítottak be, mert mintegy 20-30 százalékos kiesést eredményeztek a tavaszi fagyok.

A kitavaszodás 2017-ben korán kezdődött, Magyarország nyugati és déli régióiban már április 5. körül, míg északon és keleten április közepén indult meg az alma virágzása, ami másfél-két héttel korábbi a megszokottól. A március vége és május közepe között 6-7 alkalommal is bekövetkező, éjszakai mínusz 2, mínusz 5 Celsius fok közötti lehűlések érzékelhető kárt okoztak a termésben.

A terméktanács szerint kedvezőtlenül hatott a termésre az is, hogy a virágzás jelentős részében hűvös, szeles időjárás uralkodott, ami időben nagyon elhúzódóvá tette a virágzást – összesen 3-4 hét, és emiatt nagyon heterogén gyümölcsméretek alakultak ki még egy fán is. Ennek következménye az volt, hogy a kisebb gyümölcsök lehullottak, a szokásosnál erősebb volt a tisztuló hullás, illetve sokkal nehezebb volt a termésritkítás elvégzése.

A magyarországi termés az idén – az átlagosnál is gyengébb minőséggel – várhatóan mintegy 150 ezer tonna étkezési alma és 350 ezer tonna ipari alma lehet a szervezet előrejelzése alapján. Ez mindkét hasznosításnál a keresleti piacot erősíti, hasonlóan az európai trendhez. Magyarország egy átlagos évben 550-600 ezer tonna almát termel, amelyből 150-200 ezer tonna szükséges a belső étkezési piac biztonságos ellátásához, és 50-100 ezer tonna az egyéb ipari feldolgozásra.

A piaci viszonyok alapján arra számítanak a szakértők, hogy 2017 őszén az elmúlt 10 évben megszokott árszint felső harmadában fognak mozogni a termelői árak, de nem számítanak olyan extrém magas árak kialakulására, amellyel az elmúlt tíz évben ne találkoztak volna az ágazatban.

A szokásos termelői ársáv az első osztályú étkezési almánál kilogrammonként nettó 40-140 forint, így a következő hetekben ebben a sávban valószínűsíthető az árak mozgása. A léalmánál a sáv kilónként nettó 10-40 forint lehet – tartalmazza az összegzés.

(MTI nyomán)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.