Ez még kenyérből is sok: több mint 10 kiló heroint foglaltak le Tompánál
2017-10-28
A lányok döntetlenre mentették a meccset
2017-10-28

Kezd szinkronba kerülni a régi idők és a jelenkor csúcstechnológiája a fotózás területén – fogalmazott Szűcs Tibor Makón, a Szirbik Miklós Egyesület által szervezett programon. A makói származású grafikus és fotóművész pénteken a József Attila Múzeumban ,,Az üvegnegatívtól a memóriakártyáig” címmel tartott előadást.

Szűcs Tibor már gyermekkorában elkezdett ismerkedni a fényképezőgéppel, majd középiskolában a szegedi Tömörkény művészeti iskolában tanult. Ott bár fotószak nem volt, de mindenféle művészeti eszközt használhattak, így azóta élete jelentős része a fotográfia körül zajlik. Többféle fotózási ággal foglalkozott, ám egyszer, szinte sorsszerűen a makói múzeumban, művésztelepi gyakorlat során rábukkant a Homonnai-hagyatékra 1990-ben. Ő volt a 20. század eleji Makó legközkedveltebb fényképésze.

– Elkezdtem azoknak az üvegnegatívoknak a feldolgozását. Attól kezdve nagyon erősen a fotómúzeológia és a fotótörténet felé mozdult el a pályám – mesélte. Úgy véli, Makó rengeteget köszönhet Tóth Ferencnek, a múzeum egykori igazgatójának, hiszen 1953-ban ő vitte be a múzeumba ezeket az üvegnegatívokat, megmentve az enyészettől.

,,1990-ben vettem észre ezt az anyagot, akkor már Halmágyi Pál volt az igazgató, ő is jó érzékkel meglátta a lehetőséget, hogy van egy felbátorodott fiatalember, aki ehhez az anyaghoz szakértő módon hozzá tud nyúlni. Közel 40 éve lappangó anyagot sikerült feltárni. A rendszerváltás után ez volt az első ilyen alkalom, hogy ilyen fotók nyilvánosságra kerültek”

– fogalmazott.

Ez előadás témájával kapcsolatban elmondta, a fotótechnika történet fantasztikus dolgokról árulkodik. Például amikor az 1880-as, ’90-es években nagyméretű üveglemezekre fényképeztek, akkor azok élességét, tónusgazdagságát nagyjából most kezdi utolérni a digitális csúcstechnológia.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.