Új nevek kerültek elő a forradalom makói eseményeiből

Egy tematikus park még különlegesebbé tenné Makót
2017-11-09
A nap idézete
2017-11-10

A Szirbik Miklós Egyesület elnöksége és tagságának kisebb része az 1956-os forradalom makói, formális leverésére emlékezett november 9-én, csütörtök este. A kopjafáknál szóba kerültek a legfrissebb kutatási eredmények a helyi eseményekkel kapcsolatban, amit könyv formájában jövőre adhat ki az egyesület.

Makóra ezen a napon érkeztek meg a szovjet tankok 1956-ban, így a forradalom akkor ért véget városunkban. A megemlékezés ötletadója Marosvári Attila volt, aki igen alaposan, eddig fel nem tárt forrásokra is felfigyelve feldolgozta az ’56-os eseményeket. Ezáltal egyértelműbben, részletesebben látjuk a helyi történéseket. Az egyesület úgy gondolta, hogy az áldozatok és az eseményeket átélők emléke előtt fejet hajtunk, mécsest helyezünk el – tudtuk meg Forgó Gézától, a Szirbik Miklós Egyesület elnökétől.

Marosvári Attila elmesélte: ahogy a vásárhelyi laktanyában november 6-án ellenállás nélkül átadták a várost, a makói rendőrkapitány és a nemzeti bizottság is úgy döntött, nem fognak ellenállást kifejteni, hiszen hatalmas a túlerő. A fegyvereket visszavitték Vásárhelyre, így fegyveres ellenálló sem maradt Makón. Igaz, néhány FISZ-es fiatal kispuskával beásta magát a hídhoz és várták, hogy jöjjenek a szovjetek, de november 9-én tucatnyi páncélos szállta meg a várost, így nem álltak ellen – vérontás nélkül történt meg a hatalomváltás.

,,November 9. fontos dátum a város életében. Emlékezni kell azokra is, akik nincsenek a fénypontban. Méltatlanul van ott Fazekas Lajos rendőrkapitány, de szerencsére valamennyire ott említjük Institóris Ildikót és a rengeteg gimnazistát, valamint egy csomó olyan embert, akiket a remélhetőleg jövőre megjelenő könyvből megismerhetünk”

– fogalmazott a történész-muzeológus.

A forradalomban érintett személyekkel szemben 1957 februárjában indult meg a megtorlás. Makóról nagyjából 50 főt internáltak, 33-at bíróság elé állítottak és közülük csak 2 embert mentettek fel. Egyikük egy postás volt, ám kiderült, hogy parancsra állította át a rádióadót a Szabad Európa rádióra, másikuk Gajdos Dezső volt, aki irányította a szobordöntőket. Azzal védekezett, hogy tudta, vissza kell állítani ha úgy alakul, ezért nem akart olyan sérülést okozni a műnek.

A legsúlyosabb ítéletet Komáromi György szenvedte el, fegyverrejtegetésért ítéltek el január 16-án, 15 évre. Amnesztiával szabadult a ’60-as évek elején. A civilben bankban dolgozó Gréczy Józsefné 12 évet kapott, mert egy emigráló FISZ-es fiútól átvett egy csomagot megőrzésre, majd januárban kinyitotta és egy pisztoly volt benne. Pánikba esett, bevitte a munkahelyére, elrejtette, de megtalálták.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.