A nap témája: A magyar gyerekeknek a legrosszabb a fogazata Európában

A nap képe
2018-05-21
Ismét a fiatalokra fókuszált az Országos Állatvédelmi Alapítvány
2018-05-21

Még egy felmérés, amelyre nem lehetünk büszkék: az európai fogorvosok szövetségének (Council of European Dentists) adatai szerint a magyar 12 évesek fogazata a legrosszabb Európában. Félreértés ne essék, nem szeretnénk ezt a kormány nyakába varrni, az állam ugyanis szinte teljes körű térítésmentes fogászati ellátást a gyerekeknek. A probléma a megfelelő száj- és fogápolás hiányával kezdődik.

Az európai szakmai szervezetnél részletesebb elemzést készített a magyarok szájüregi egészségi állapotáról Hermann Péter, a Magyar Orvosi Kamara fogorvosi tagozatának elnöke. Az ő adataiból az is kiderül, hogy a helyzet később, a felnőttkorra csak tovább romlik. Míg ugyanis az európai országok nagy többségében a gyerekek szuvas fogait időben kezelik, betömik, addig Magyarországon későn jutnak el fogorvoshoz, s akkor gyakran már csak a húzás marad. A kutatás szerint a magyar 19 éveseknek már több mint öt foga hiányzik, a 45 éveseknek már csaknem dupla ennyi.

Történik mindez annak ellenére, hogy Magyarországon az iskolafogászat szabályozása elméleti szinten jó, de valójában nem működik megfelelően. A fog- és szájbetegségek gyógyítása igen magas költséget jelent mind a családoknak, mind a társadalomnak, a számos életminőségi problémáról nem is beszélve. Valójában minél később lesz az első lyukas fog a gyermek szájában, és az minél előbb kezelésre kerül, annál olcsóbb lesz ez számára később.

Az oktatási intézményekben a tanulói létszámtól függően iskola, ifjúsági fogorvosi ellátás szervezhető. Az elemzés szerint a szabályozás annyiban elavult, hogy az óvodásokhoz az óvodába küldené az orvost, holott ott a szűrővizsgálat feltételei nem adottak, és szerencsésebb, ha a gyerekek már egészen kis koruktól hozzászoknak a rendelőhöz, először nyilván játékosan. A szabályozás szerint a gyerekek félévente szűrővizsgálatra járnak, szervezetten, iskolai keretekben, óvodától a középiskola végéig, sőt, évente 2 óra szájhigiéniai oktatásban is kellene részesülniük, szakember vezetésével.

Emlékeztetnek: az iskolafogászati szűrővizsgálat a kötelező vizsgálatok közé tartozik, mégis néhány szülő még ez ellen is tiltakozik. Ennél is rosszabb, amikor maga az iskola sem gondoskodik arról , hogy pontosan érkezzenek az osztályok a rendelésre, ami felborítja a rendelő működését, és még a szűrővizsgálatok sem kerülnek elvégzésre.

Sajnos a szülők nem fordítanak kellő figyelmet a gyerekek szájápolására, vagy arra, hogyha a gyermeket az iskolafogászaton kiszűrik, akkor a megfelelő ellátásra visszavigyék. Sokan azt hiszik, hogy a gyerek csendesen kibújó maradó hatosa még tejfog, illetve azt, hogy fogszabályozást csak akkor lehet kezdeni, ha gyermek összes maradó foga kinőtt.

A legnagyobb probléma mégis ott van, hogy miközben a gyermek 8 órától 16 óráig a nevelő intézményben tartózkodik, a szájápolás feltételei csak az óvodákban adottak, az iskolák mosdói már korántsem alkalmasak olyan csoportos fogmosásra, ami az óvodákban bevett gyakorlat. És a gyerek ott tízóraizik, ebédel, uzsonnázik.

Szerintük meg kellene vizsgálni azt, hogy alkalmassá tehető-e legalább egy helyiség az iskolákban erre, ahol megfelelő számú mosdó áll a gyerekek rendelkezésére.

Kevés fogkrémet és fogkefét használunk, fogkrémből évente 3 tubus fogy személyenként és évente, amit másfél fogkefén használunk el. Ez magyarra fordítva azt jelenti, hogy kétnaponta egyszer mosunk fogat, és a fogkefénk fogmosásaink 80%-ában használhatatlan. Az óvodákban is sok gyereknél „túlhordott” fogkefét látunk a poharában. El lehetne gondolkodni azon, hogy legalább alsó tagozatban vagy – merjünk nagyobbat álmodni – általános iskola befejezéséig a gyerekek rendszeresen kapjanak az iskolafenntartótól koruknak megfelelő fogkefét és fogkrémet, természetesen megfelelő gyakorisággal.

Egészségnevelés órát

A kutatás szerint a napi testnevelés mellett szükség volna hetente-kéthetente egészségnevelés órára is, ahol nyilván nemcsak a megfelelő szájhigiéniát, hanem az egészséges életmódot tanulnák meg a gyerekek. Meg kellene ismerniük az egészséges ételek készítésének titkait, azt, hogy főzés, evés előtt kezet kellene mosniuk, azt, hogy este fogmosás után viszont nem szabadna már enniük, vagy ha esznek, újból fogat kellene mosniuk.

Ezen kívül, akár a fogászati kártyarendszer bevezetésével meg kell szüntetni a problémát, miszerint a gyerekek sokszor más-más orvoshoz tartoznak iskolafogászatilag és területileg (ez a szabályozás másik hibája), emiatt a tényleges ellátások elsikkadhatnak a két szolgáltató között. Példaként hozzák: egy kollégista nem tud hétvégén elmenni a területileg illetékes fogorvoshoz. Mint írják: ez finanszírozás technikai kérdés, amely felnőttekre is vonatkozó elv lehetne, hogy „tartozzon a paciens ahhoz a fogorvoshoz, aki a szűrővizsgálatait végzi”.

Nyilván nem kerülhető meg a fogászati ellátórendszer kritikus alulfinanszírozottsága, amit a kormány a múlt év végi egyszeri 3 millió forinttal, illetve a márciustól járó havi 130.000 Ft rezsitámogatással emelt havi átlag kb. 900.000 forintra, de a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozatának friss számításai szerint ennek kb. a duplájára volna szükség a jelenlegi fogászati csomag mellett.

(alfahir.hu)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.