Tüntetés Makón: a magyar munkavállalók nem rabszolgák

2018-12-22
A Csípős olvasói sem vállalnának önként 400 túlórát évente
2018-12-22
A nap idézete
2018-12-23

150-200 fő tüntetett Makón, a Kossuth szobornál a rabszolgatörvény ellen szombat este. A felszólalók kiemelték: az ünnepek után, januárban folytatódnak a megmozdulások. A megmozdulásról videós anyagot is készítettünk, ezt vasárnap tesszük közzé.

A rendezvény műsorvezetője Tarnay Kristóf Ábel, a Szegedi Civil Háló képviselője volt, aki ismertette a tüntetés lényegét, mely szerint különböző emberek együtt állnak ki fontos ügyekért – ez alapján konferálta fel a felszólalókat.

Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője felidézte: amikor elkezdődött az ellenállás a Parlamentben, sokan nem hitték, hogy ez tovább mehet, azonban most már szerte az országban, hetven városban szerveződik. – Tudjátok mikor volt utoljára kötelező a hatnapos munkahét? 1951-ben! Tudjátok miért tudott ez az O1G megtenni mindent az elmúlt 8 évben? Mert hagytuk, közönyösek, szervezetlenek voltunk. Ennek most vége, Magyarország felébredt! – fogalmazott.

Zeitler Ádám, jobbikos önkormányzati képviselő szerint bár advent van, ők nem NER-kompatibilisek, mert ki merik mondani, hogy elegük van. Meglátása szerint a történelmet most Makón is írják. A magyar munkavállalók nem lehetnek rabszolgák, ezért képviselőként javaslatot fog tenni, hogy ne túlóráztassák az önkormányzati dolgozókat és a városi cégek munkavállalóit.

Mucsi Tamás, a DK Csongrád megyei négyes választókerületi elnöke úgy véli, az ellenzéki összekovácsolódásban van az erő, éppen ezért tárgyalásra hívja a helyi ellenzéki pártokat. Emlékeztetett a makói Fidesz eddigi tevékenységére: a Virágos Makó helyett elindult a ,,Gazos Makó program”, a belvárosban pedig lehetetlen közlekedni, fel van túrva.

Kovács Tamás, a Párbeszéd szegedi elnöke ismertette az ellenzék öt főbb követelését, jelesül: a rabszolgatörvény azonnali visszavonását, kevesebb rendőri túlórát, független bíróságokat, csatlakozást az Európai Ügyészséghez és független közmédiát. Utóbbi kapcsán kifejtette, alternatív valóságot építettek fel gyűlölethírekkel, sikerpropagandával, álhírekkel, közpénzből.

– Mit keresünk hódmezővásárhelyiek itt Makón és különböző ellenzékiek együtt? – tette fel a kérdést Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere. Véleménye szerint csak összefogással lehet legyőzni a félelmet és van egy nemzeti minimum, amivel jórészt mindenki egyetért, ilyen például az európai ügyészséghez való csatlakozás, vagy a független közmédia. Meglátása szerint többször próbálták Makót összeugrasztani Hódmezővásárhellyel, legutóbb például a közös kerékpárút-átadó kapcsán, amit szerinte a makói polgármester nem fogadhatott el, nem saját maga döntött így.

Márki-Zay szerint békés rendszerváltásra van szükség, melynek első állomása az Európa Parlamenti, majd az önkormányzati választás. Közölte: Vásárhelyen civilek, ellenzékiek együtt fognak indulni, erre van szükség Makón is és kell egy hiteles, értelmiségi polgármester-jelölt.

2 Comments

  1. DR. MÁRKI-ZAY JÁNOS szerint:

    A HAZAI ÉS A FRANCIAORSZÁGI TÜNTETÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA

    Áder Jánost leszerepelt az ún. „rabszolgatörvény” aláírásával. Nem látott semmi kivetnivalót benne, tehát aláírta. A gondot részben ott látom, hogy nem ért eléggé a matematikához. Úgy gondolja, hogy az aláírással egy olyan törvényt írt alá, ami megfelel az európai normáknak.

    A MAGYAR ÉS A FRANCIA HELYZET ÖSSZEHASONLÍTÁSA
    A következőkben szeretnék rámutatni, arra, ami kimaradt számításából. Ezért a magyarországi viszonyokat azzal a francia helyzettel kívánom összevetni, ahol szintén tüntetések folynak. Milyen különbségek vannak a két ország között. Tömören összefoglalva:

    MAGYARORSZÁGON ELEVE MINTEGY 250 ÓRÁVAL TÖBB AZ ÉVES MUNKAIDŐ, MINT FRANCIAORSZÁGBAN, AMIT NEM LEHET FIGYELMEN KÍVÜL HAGYNI. NEM MINDEGY, HOGY MIRE JÖN RÁ A PLUSZ 400 ÓRA!
    A magyar munkás eleve ennyivel kevesebb időt tölt a családjával, és a gyerekeivel, mint a francia. Ráadásul a francia munkás nincs túlórára szorítva, mert a kevesebb munkaidő mellett is többszörös a keresete, mint magyar társáé.

    További különbségek: a franciák kevésbé szorulnak rá külföldi munkára, míg nálunk „a fiatalok közül a legjobb elmék” hagyják el az országot. Ezért Franciaországban az unokákat és a nagyszülőket ritkábban választják szét országhatárok. (A francia gyermekek zömmel Franciaországban születnek. A demográfiai helyzet is jobb Franciaországban!) Mindezt a családok évében Novák Katalinnak is szíves figyelmébe ajánlom! Franciaország nettó befizető, míg
    A MAGYAR FEJLŐDÉST 2010 ÓTA AZ BIZTOSÍTOTTA, HOGY „ÉVENTE ÁTLAGOSAN A GDP 8 SZÁZALÉKÁT KITEVŐ ÖSSZEG ÉRKEZETT AZ UNIÓS TÁMOGATÁSOKBÓL, ILLETVE AZ UNIÓBAN DOLGOZÓK HAZAUTALÁSÁBÓL.” A FOGLALKOZTATOTTSÁGBAN MUTATOTT JAVULÁS FORRÁSA IS FIATALJAINK KÜLFÖLDI MUNKAVÁLLALÁSÁBAN TALÁLHATÓ.

    NEM CSODA, HA A FRANCIÁK JOBB EGÉSZSÉGRE ÉS HOSSZABB ÉLETTARTAMRA SZÁMÍTHATNAK, MINT A KIZSIGERELT MAGYAROK
    A francia munkás a jól végzett munkát követően átlagosan 7 évvel hosszabb élettartamra számíthat (2012-es adat alapján a francia nők 85 évre, a francia férfiak 78 évre, míg a magyar nők 78 évre, a férfiak pedig 71 évre). Vegyük ehhez hozzá azt is, hogy a francia nyugdíjkorhatár (60 év) öt évvel van a magyar nyugdíjkorhatár alatt. 7 évvel hosszabb átlagos élettartamhoz adjuk hozzá az 5 évvel kisebb nyugdíjkorhatárt. Ez 12 évvel hosszabb nyugdíjban eltöltött időt jelent, mint amit jelenleg nyújt a magyar kormány. Persze az is lehet, hogy rövidesen még tovább (70 évre) emelik a magyarországi nyugdíjkorhatárt.

    SZEMBEN A TRENDDEL
    Magyarország szembe halad azzal a trenddel is, hogy világviszonylatban előrehaladott a gépesítés és a robotok használata, ami a munkaidő rövidítésével, s nem meghosszabbításával jár. Mindehhez fejlett oktatási háttérre is szükség lenne!

    A MAGYAR MÉDIA NEM TÁJÉKOZTAT A HAZAI HELYZETRŐL
    Felháborító, a fideszes sajtó félretájékoztatása a hazai állapotokról. Franciaországban is tüntetnek és Magyarországon is. A francia tüntetések nagy sajtóvisszhangot kaptak, míg a hazai, magyar tüntetések nem.
    Pótoljuk ezt a hiányosságot és vessük össze a munka- és életkörülményeket a két országban. Ennek megvilágítása érdekében hosszú időt töltöttem el a számítógép mellett, hogy összehasonlítást készítsek a franciaországi és a magyarországi állapotok között.

    NÉZZÜK A TOVÁBBI TÉNYEKET, ÉS A SZÁMOKAT:

    BÉREK
    A 66 milliós Franciaországban 2016-ban 2180 Euro volt az átlagbér (a minibál bér pedig 2017-ben 1480 Euro, mintegy 469 ezer forint), a 9,8 milliós Magyarországon ugyanekkor 562 Euro volt az átlagbér (a minibálbér pedig 2017-ben 412 Euro, mintegy 127,5 ezer forint).

    MUNKAIDŐ
    Ezért a franciák heti 35 órában dolgoznak, míg a magyarok heti 40 órában. A magyar munkás tehát csaknem negyedakkora átlagbérért évente (kereken 50 munkahéttel számolva) mintegy 250 órával többet van munkában, többet van távol a családjától és a gyerekeitől.

    ÁFA
    Franciaországban az általános 19,6%-os áfakulcs mellett két kedvezményes kulcsot alkalmaznak, melyeknek mértéke 5,5% (pl. élelmiszerekre, egyes mezőgazdasági termékekre), illetve 2,1% (pl. gyógyszerekre).
    Magyarországban pedig az Unió legmagasabb áfakulcsa van érvényben (27%).

    A FENTIEK ALAPJÁN MINDENKI ELDÖNTHETI, KIKNEK VAN TÖBB OKA A TÜNTETÉSRE: A FRANCIÁKNAK, VAGY A MAGYAROKNAK!?

    ÁDER JÁNOS NEM ÉRT A MATEMATIKÁHOZ!

  2. Rajos Renátó szerint:

    A francia rossz példa! Ezért tehetik meg, illetve ezért (is) élnek jól:

    Kína ultimátumot adott Franciaországnak, hogy Párizs azonnal vessen véget a gyarmati paktumnak Afrikában!

    A gyarmati paktum értelmében a volt francia gyarmatok nem importálhatnak, csak kizárólag Franciaországból és nem exportálhatnak termékeket más országoknak, csak kizárólag Franciaországnak, vagy azon keresztül.

    De ennek részeként titkos paktumok is vannak, melyek érintik a gazdaság mellett, a katonaságot és a politikát is.

    Ezek a volt francia gyarmatok pénzügyi tartalékaikat kizárólag Franciaország bankjában helyezhetik el és azon keresztül kell pénzügyeiket bonyolítani.

    A „nagyon humánus” Nyugat-Európa, Franciaországgal az élen, így uralja és zsigereli ki Afrikát!

    A francia állam 14 afrikai ország tartalékait birtokolja ily módon 1961 óta: Bénin, Burkina Faso, Bisszau-Gínea, Elefántcsontpart, Mali, Niger, Senegal, Togo, Kamerun, Közép-Afrikai Köztársaság, Csád, Kongó-Brazzaville, Egyenlítői-Guinea és Gabon.

    Franciaország gyarmati paktumai:

    Franciaország a függetlenedés címszava alatt egyfajta gyarmati paktumot kötött 14 afrikai ország azon vezetőivel, akik számukra is alkalmasnak bizonyultak a feladatra, hogy törlesszék azokat a juttatásokat és felépített infrastruktúrát, amelyet a gyarmati időszakban kaptak Franciaországtól.

    A paktum a mai napig érvényben van, számos kötelezettséget állítva az egykori 14 volt francia gyarmattal szemben. A paktum részben egyfajta „kötelező szolidaritásvállalás”.

    A 14 afrikai állam helyzetében ez számokban kifejezve azt jelenti, hogy minden egyes évben külföldi pénztartalékaik 65%-át, illetve további, pénzügyi kötelezettségekből adódó 20%-át a Francia Köztársaság kincstárába kell elhelyezniük a francia pénzügyminiszter és a francia központi bank ellenőrzése alatt. (1963-ban ez az éves adó megközelítőleg a gyarmatok állami költségvetésének 40%-át tette ki, ma éves szinten 500 milliárd dollárnak felel meg!!!)

    Vagyis ez a 14 afrikai ország pénzének évente csupán 15%-ához fér hozzá; ha ennél többre van szüksége, akkor hitelként felveheti a saját pénzét Franciaországtól – természetesen a magas piaci kamatok mellett.

    A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a francia állam a tartalékokból évente felvehető pénzösszegnek is határt szab, amelyet a „gyarmatország” előző évi állami bevételének 20%-án rögzítettek – ha ennél többre van szüksége az adott államnak, akkor Franciaországnak vétójoga van a kölcsönnel szemben.

    Kína most felszólította Franciaországot, hogy vessen véget ennek a zsarnoki mentalitásnak és ne akadályozza az afrikai országok saját gazdaságát és kereskedelmét.

    Például a kőolaj kitermelés 40%-át Kína végzi Kongóban, aminek pénzügyi része kizárólag Franciaország bankjain keresztül folyhat, ami nonszensz.

    Egyes források szerint Kína 5 éves ultimátumot adott Franciaországnak a gyarmati paktumnak felszámolására hat ország vonatkozásában, és amennyiben ezt nem teljesíti, komoly szankciókra számíthat Kína részéről.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük