A nap témája: Orbán Viktor jött, látott és nem mondott semmit

A nap képe
2019-01-11
Tizenötezer facsemetét ültettek el a Hármas-Körös árterében
2019-01-11

Nincsenek már üzenetek, víziók, célok, csak kommunikációs panelek.

Régóta vártunk rá, mégis kissé meglepődtünk, hogy maga Orbán Viktor áll a kamerák elé, és tartja meg a műfaj legnehezebbnek tartott sajtótájékoztatóját, a kormányinfót.

A Lázár János által felfuttatott és hazánkban műfajteremtőnek számító sajtóesemény a hazai médiaviszonyok között üdítő színfoltnak számított, gyakorlatilag az egyetlen olyan alkalom volt, amikor kormánytagtól, fontos kormányzati döntésekről lehetett kérdezni.

Ezért is tűnhet először meglepőnek Orbán Viktor szereplése, hiszen ő évek óta nem tart rendszeres sajtótájékoztatókat, a baráti média kényelmes kérdései és a közpénzből fizetett simulékony mikrofonállványok erdejében pedig nem kellett számolnia kellemetlenkedő, “rosszindulatú emberek előítéletes kérdéseivel.”

(Bár nagyon szerettek volna, sajnos “nem kellemetlenkedhetett” az Alfahír, az N1TV, a Klubrádiót, a Magyar Hang, az Azonnali, a Mérce, valamint a Direkt36.)

Ugyanakkor az utóbbi hónapok tüntetéssorozata, az egyelőre súlyos politikai hibának számító (és nem mellesleg a társadalomra óriási veszélyt jelentő) rabszolgatörvény vagy a bírósági rendszer bedarálása évek óta nem látott defenzívába sodorta és lépéskényszerbe hozta a kormánypártot. Orbán Viktor egyik legnagyobb erőssége, hogy remek érzékkel tudta tematizálni a közbeszédet, még az összehasonlíthatatlanul kevesebb lehetőséget és anyagi forrást nyújtó ellenzéki padsorokból is. Ezért is számítottunk rá, hogy hamarosan ellentámadásba lendül, és a jól felszerelt, rutinos hadosztályai élére állva megerősíti a saját táborát.

Orbán kiállása ugyanis nem az ellenzékieknek, tüntetőknek szólt, hanem az utóbbi hónapokban először elbizonytalanodó híveinek, de ami ennél is fontosabb: a rendszert kiszolgáló több ezer embernek.

Ők ugyanis a köztévé folyosóin zajló eseményeket látva először érezhették úgy, hogy a rendszert az emberek már nemcsak Orbán Viktorral, Habony Árpáddal vagy Mészáros Lőrinccel azonosítják, hanem azokkal is, akik az ő hatalmukat biztosítják, és haszonélvezői annak.

Éppen ezért várható volt, hogy az EP-kampányra ráfordulva Orbán Viktor is csatába lendül, és a rendszerére legnagyobb veszélyt jelentő elbizonytalanodást megállítva új üzenetet fogalmaz meg.

Csakhogy most kiderült:

nincs ilyen üzenet.

Pontosabban egy van: a bevándorlás.

A kormánypárt kommunikációját 2015 óta meghatározó migráció elképesztő politikai sikertermék, éppen ezért várható volt, hogy – egyben a Családok éve, mint pozitív termék halovány eredményeit látva – a Fidesz és Orbán Viktor kommunikációját is ez a kérdés fogja meghatározni.

Csakhogy Orbán Viktor nemcsak a Fidesz elnöke, hanem az ország miniszterelnöke is, utóbbi feladat pedig jóval többet jelent annál, hogy egy politikai termék mögé bújjon el.

Ez ugyanis azt is jelenti, hogy a miniszterelnöknek már nincsenek víziói, ötletei, csak egy elé rakott sillabusz a megfelelő kommunikációs panelekkel. És bár látszólag válaszol a kérdésekre, valójában csak azokra, amelyekre kényelmes, az igazán kényes felütéseket – mint például a baráti körének és családjának hihetetlen meggazdagodását egyszerűen válasz nélkül hagyja.

Mást nem is tehet, hiszen vejének és legjobb barátjának elképesztő sikere megválaszolhatatlan.

Ez a kiállás az erő felmutatásához persze elég, a saját tábor felrázásához elég, a kiszolgáló személyzet megnyugtatására elég.

Nekik és csakis nekik üzent. A főnök jött, megmutatta magát, harcol, küzd és duzzad az energiától, csakhogy valójában

nem mondott az égegyadta világon semmit, mert nincs már üzenete a magyar társadalom felé.

(Bazsó Bálint Márton/alfahir.hu)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük