Hirdetés
Becsült olvasási idő: 4 perc

A csernobili atomerőmű négyes blokkja 1986. április 26-án hajnalban robbant fel. Ez volt az emberiség történelmében az eddigi legnagyobb nukleáris katasztrófa, amelyet igyekeztek eltitkolni. Konstrukciós hibák és emberi mulasztások vezettek a katasztrófához, a halálos áldozatok számában ma sincs megegyezés. A tragédiáról nemrég minisorozat készült amerikai–brit koprodukcióban. (Kiemelt kép: néhány nappal a katasztrófa után, 1986-ban készült a légi felvétel a csernobili atomerőműről, fotó: MTI.)

A Csernobil című sikerszériás sorozatnak köszönhetően ismét a közérdeklődés központjába került a 33 évvel ezelőtt bekövetkezett ukrajnai Pripjaty és Csernobil városok melletti Vlagyimir Iljics Lenin atomerőmű meghibásodása, amely közvetlenül és közvetetten több ezer ember halálát idézte elő. A belorusz születésű Anton Bendarzsevszkij és társa, Maczelka Márk 2011-ben Csernobilban forgatták a filmet.

A Csernobil öröksége: a Zóna című film a katasztrófa 25. évfordulóján készült – mondta el Anton Bendarzsevszkij külpolitikai újságíró, a film alkotója a Kossuth Rádió Napközben című műsorában. Személyes érintettsége is van, mivel Fehéroroszországban, Minszkben született. A film elkészítésének ötletét így gyermekkora emlékei adták, külpolitikai újságíróként pedig erősen megihlette a téma.

Méltó és hiteles képet nyújt a nézőknek

A közelmúltban debütáló, oknyomozói precizitással megalkotott sorozat méltó és hiteles képet nyújt a katasztrófa iránt érdeklődők számára – fogalmazott. Elsődleges sikerét természetesen az adja, hogy igaz történetre épül, amelyet nehéz felülmúlni bármilyen forgatókönyvírónak. A „láthatatlan halál” pedig még inkább fokozza az emberek érdeklődését, amely akár egy horrorfilmbe illő kép is lehetne – tette hozzá.

Az öt epizódból álló sorozat

a katasztrófa kapcsán mutat be emberi sorsokat és tragédiákat.

Viktor Brjuhanov, a csernobili atomerőmű volt igazgatója, Anatolij Gyatlov mérnök és Nyikolaj Fomin, az erőmű főmérnöke a vádlottak padján a csernobili atomerőműben történt balesetért felelős személyek perének első napján, 1987. július 7-én (Fotó: MTI/Reuters)

Az atomreaktor dolgozói, a tűzoltók és a mentésen dolgozó bányászok, valamint a magas rangú pártfunkcionáriusok döntésképtelenségét járja körül, ahogy megpróbálják bagatellizálni a veszély nagyságát. Bendarzsevszkij megjegyezte, a sorozat szintén hiteles és korhű képet fest az eseményekről, pedig nem is a helyszínen forgatták.

Több mint két és fél éves kutatás előzte meg a sorozatot

A film forgatókönyvírója, Craig Mazin a forgatókönyv megírása előtt több mint két és fél éves kutatást végzett. Különféle forrásokat használt fel, tudományos folyóiratok cikkeit, kormányzati jelentéseket, sőt még korabeli szovjet tudósok könyveit is elolvasta, akik jelen voltak Csernobilban. Emellett tanulmányozta nyugati történészek Csernobilt kutató munkáit, és több dokumentumfilmet és személyes visszaemlékezéseket is megnézett.

Szvjatlana Alekszievics belorusz író Csernobili ima című könyvét is elolvasta, amely lenyűgözte és rendkívüli módon inspirálta a filmsorozat megvalósítására, valamint beszélgetést folytatott egy atomfizikussal, aki részletesen elmagyarázta számára a nukleáris katasztrófa tudományos alapjait. Találkozott és beszélgetett egykori likvidátorokkal, illetve olyan személyekkel, akik a katasztrófa idején Pripjatyban éltek.

Emlékmű az 1986. április 26-án felrobbant 4-es reaktor szarkofágja előtt, Csernobilban (Fotó: MTI/Kallos Bea)

Bendarzsevszkij arról is beszélt, hogy bár nagy népszerűségnek örvend a sorozat, Oroszországból

több kritikát is kapott a szovjet korszak ábrázolása miatt.

Mivel a sorozat egy játékfilm, ezért szerethető karaktereket kellett ábrázolnia, így sokan a személyes érintettség miatt is bírálják, hiszen mai napig élnek olyanok, akik személyesen is átélték a katasztrófát.

A sorozat nem dokumentumfilm

A kronológia sem volt mindenhol helyénvaló, nyilván ez is alkotói döntés volt – jegyezte meg. Míg a sorozat negyedik részében 1986 őszén pusztán a tetőről grafitot takarító embereket láthatunk, addigra valójában már elkészült a csernobili szarkofág is. Emellett az első részben látott négyes reaktorból felszálló, hatalmas füstcsóva is javarészt csak a képzelet szüleménye, mivel a grafit színtelenül ég, közvetlenül a katasztrófa után alig lehetett füst.

A tényszerűség szempontjából ezek nem korrekt lépések, épp ezért nem is szabad a sorozatra dokumentumfilmként tekinteni. A környezet és a korszak reprodukálása viszont

kiválóan sikerült,

és sok szempontból remek sorozat készült – fogalmazott Anton Bendarzsevszkij.

(hirado.hu)

Tetszenek a cikkeink? Szeretné, ha a jövőben is olvashatna ilyeneket?

A Csípős teljesen független hírportál a kormánytól. Célunk a Makó és térségi valóság bemutatása, küzdelem a korrupció és a közéleti arrogancia ellen. Nem áll mögöttünk milliárdos és nem vagyunk kitömve közpénzzel sem. Éppen ezért működésünkre az olvasók, az Önök segítségére van szükségünk.

A Patreonon könnyedén beállíthatja, mekkora összeggel tudja támogatni munkánkat.

Havi két kávé ára, azaz 500 forint is nagy segítség!

TOVÁBB A RÉSZLETEKHEZ…

Hirdetés

Szóljon hozzá

shares