Becsült olvasási idő: 3 perc

A koronavírus-válság miatt Magyarországon több mint 100 ezren veszítették el a munkájukat márciusban és áprilisban összesen – írja a Portfolio a KSH honlapján váratlanul közzétett adatsorokra hivatkozva. Az év negyedik hónapjában 64 ezer embernek szűnt meg az állása, miután a magyar gazdaság hatalmas visszaesést szenvedhetett el a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések következtében.

Habár még nem lett volna esedékes, a KSH honlapján megjelent néhány grafikon az áprilisi munkaerőpiaci trendekről. A Portfolio számításai szerint a most megjelent adatok alapján áprilisban 283 ezer főre nőtt a munkanélküliek száma az előző havi 219 ezerről. Vagyis a leépítési hullám magasabbra csapott, hiszen márciusban még csak valamivel több, mint ötvenezer alkalmazott veszítette el állását, így a munkanélküliségi ráta 6 százalék fölé emelkedett. Ilyen magas munkanélküliséget utoljára 2016 elején láthattunk. Két hónap alatt összesen 116 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma.

A KSH munkaerő-felmérésének (a Portfolio által korrigált) eredménye nagyjából egybevág a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adataival, amely korábban 330 ezer álláskeresőről számolt be áprilisban.

A statisztikai hivatal adatsorában áprilisban 187 ezer fő volt a munkanélküliek száma, mert az inaktívak közé sorolták azt a 64 ezer főt, akik elveszítették az állásukat. Ennek oka, hogy az állásvesztők vagy nem kerestek munkát, vagy nem tudtak volna munkába állni azonnal. Ez azonban a korlátozó intézkedésekkel függ össze, nem munkába állási hajlandóságukkal.

A KSH összesen közel 430 ezer fő munkaerő-tartalékkal számol (munkanélküliek + inaktívak + alulfoglalkoztatottak). A munkaerő-tartalék két hónap alatt 120 ezer fővel növekedett, ami szintén megerősíti, hogy a koronavírus-válság kifejezetten erőteljes leépítési hullámhoz vezetett.

A növekvő munkanélküliség kapcsán a Napi.hu ismerteti a számára a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatás eredményeit. Eszerint a magyarok négyötöde egyetért azzal, hogy a kormány a válság miatt a munkanélküli segély időtartamát a jelenlegi 3 hónapról érdemben növelje 6 vagy akár 12 hónapra. Ezzel szemben a kabinet egyelőre kitart a fejlett világ legszűkmarkúbb rendszere mellett. Ez a rövid időtartam példátlan a fejlett világban, fél évnél rövidebb ideig a magyarokon kívül csak Csehországban – ahol öt hónapig, de 50 év felett nyolc, 55 év felett pedig 11 hónapig – fizetik ezt a fajta juttatást.

A felmérés szerint a magyarok döntő többsége (83 százalék) támogatná, hogy a koronavírus-járvány nyomán kialakult gazdasági válság következményeinek enyhítése érdekében az Orbán-kormány a munkanélküli segély időtartamát a jelenlegi 3 hónapról érdemben növelje. Ezen belül 62 százalék szerint ez érdemi segítség volna az állásukat elvesztők számára, míg további 21 százalék szerint erre a lépésre csak átmenetileg kerüljön sor.

Az intézkedésre nemmel voksoló 17 százalékon belül az összes válaszadó 13 százaléka osztja azt a véleményt, hogy a hosszabbítás nyomán sokan felhagynának az aktív álláskereséssel, míg a magyarok 4 százaléka úgy véli, hogy erre azért nincs szükség, mert az túlságosan sokba kerülne a magyar államnak. A magyar kormány 2010 óta uralkodó „munkaalapú” narratívájában azzal indokolták a 3 hónapos ellátást, hogy így arra ösztönzik az állásukat elveszítő embereket, minél gyorsabban találjanak maguknak munkát, és ne várjanak az állami segítségre.

Tetszenek a cikkeink? Szeretné, ha a jövőben is olvashatna ilyeneket?

A Csípős teljesen független hírportál a kormánytól. Célunk a Makó és térségi valóság bemutatása, küzdelem a korrupció és a közéleti arrogancia ellen. Nem áll mögöttünk milliárdos és nem vagyunk kitömve közpénzzel sem. Éppen ezért működésünkre az olvasók, az Önök segítségére van szükségünk.

A Patreonon könnyedén beállíthatja, mekkora összeggel tudja támogatni munkánkat.

Havi két kávé ára, azaz 500 forint is nagy segítség!

TOVÁBB A RÉSZLETEKHEZ…

Szóljon hozzá

shares