Hirdetés
Becsült olvasási idő: 4 perc

A National Geographic még 2013-ban közölt egy összeállítást a legnagyobb magyarországi árvizekről, de a lista még most is aktuális lehet. Szerencsére Makón nem történt nagyobb baj, azonban gátszakadás esetén a város legmélyebben fekvő részeit négy-, a legmagasabb pontját kétméteres víz borította volna. (Fotó: A Maros Makónál/MNL CSML Makói Levéltára.)

Az 1838-as pesti árvíz

1838 januárjának elején, a Duna vízgyűjtő területén rengeteg csapadék hullott. A márciusban hirtelen megkezdődött olvadás nyomán hatalmas árhullám indult el a folyón. A Dunán zajlani kezdett a jég, s mivel a szabályozatlan folyón a jégtáblák csak lassan tudtak levonulni, a zegzugos kanyarulatok között feltorlódtak, és visszaduzzasztották a folyót. (Érdekesség, hogy Vásárhelyi Pál, a Duna szabályozásának későbbi szószólója nem sokkal korábban minden idők legnagyobb árvizéről írt egy cikksorozatában.) Március 13-án a jégtorlasz először megnyílt, aztán újra bezárult – másnap kiöntött a Duna, és a folyó bal partján fekvő Pestet elárasztotta. Báró Wesselényi Miklós, aki maga is hősiesen részt vett a mentésben, így írt erről a napról: „Már ekkor kezdettek a házak omlani s düledezni. Ezeknek ropogása, rohanása, a vízt közt emelkedő porfellegek, a rémítő sikoltás, sírás, ordítás borzasztó képét mutatta a duló enyészetnek.” A tetőzés idején a Józsefváros, Erzsébetváros és Ferencváros legnagyobb részét több mint két méter mély víz borította. Az 1838-as árvíz összesen 153 halálos áldozata közül 151 pesti volt.

Az 1879-es szegedi árvíz

1879. március 12-én a hajnali órákban betört a Tisza Szegedre. A tavaszi ár hatalmas károkat okozott. A katasztrófa egy, a várostól északra, mintegy 20 kilométer távolságra, Petresnél bekövetkezett gátszakadás volt. A város nagy részét elnyelte a víz, és különös módon ebben a katasztrófában is pontosan 151 helyi polgár halt meg.

1954: Nyári ár a Dunán

A Duna magyarországi szakaszán 1954 júliusának első napjaiban kezdődött az áradás, majd július 15-én és 16-án Ásványrárónál, Kisbodaknál és Dunakilitinél is gátszakadás történt. A víz gyakorlatilag az egész Szigetközt elöntötte, sőt utóbb már Győrt is veszélyeztette. Csaknem másfélezer ház dőlt össze, és kétezernél is több épület megrongálódott. Ez az árhullám produkálta a legmagasabb vízszintet a Dunán, 1899 óta.

Tisza – 1970

A 20. század egyik legnagyobb tiszai árvize 1970 áprilisában kezdődött. Május közepén már mindenfelé megfeszített munka folyt a gátakon, 20-án pedig a védekezésért felelős bizottság elrendelte, hogy „Nagylakon, Magyarcsanádon, Apátfalván, Kiszomborban, Ferencszálláson és Kübekházán felöltve, a legszükségesebb holmikat összecsomagolva, fent virrasszon a lakosság”. A helyzet azonban tovább romlott, így megkezdődött az evakuálás Makón és Maroslelén. A Tisza Szegednél 960 centiméteren tetőzött, de a Csongrádtól a magyar–jugoszláv határig tartó védővonalakon a 10 méteres vízszinthez rendezkedtek be az aktív védelemre, így szerencsére végül nem történt nagyobb baj.

A 2002-es dunai árvíz

Augusztus elején a Duna vízgyűjtő területe fölött hatalmas kiterjedésű, nagy nedvességtartalmú ciklon képződött. Mivel ez a képződmény beékelődött két anticiklon közé, ezért igen lassan mozgott, így a területre néhány nap alatt több havi átlagnak megfelelő mennyiségű csapadék hullott. Ennek eredményeként árhullám indult meg a folyón, ami augusztus 10-én érte el a magyar főváros térségét, és augusztus 11-éről 12-ére virradó éjszaka 607 centiméteren tetőzött. A vízgyűjtő területen azonban időközben újabb esőzés kezdődött, ami egy következő árhullámot indított el a Duna felső szakaszán. Ez augusztus 18–19-én, 848 centiméteres vízszinttel tetőzött a fővárosban. A Dunán 2013 júniusában levonult árvíz során nagyobbrészt a 2002-es áradás rekordjai dőltek meg.

2006 – tavaszi ár a Dunán és a Tiszán

Ez az árvíz azért volt különleges, mert viszonylag ritka, hogy egyszerre induljon el árhullám a Dunán és a Tiszán, valamint mellékfolyóikon. Ez a természeti katasztrófa a két nagy folyó vízgyűjtő területén lehullott hatalmas mennyiségű hó hirtelen olvadása miatt következett be. A Tisza legmagasabb árvízi vízszintjét 2006. április 21-én mérték, ekkor a szegedi vízmércén 1009 centiméter volt a vízállás.

2013 – megdőlt a Duna vízállás-rekordja Budapesten

2013. június 9-én kora délután, 891 centiméterrel megdőlt a Budapesten eddig mért legmagasabb árvízi Duna-vízállás rekordja. Legnagyobb folyamunk a főváros és az osztrák határ között mindenütt rekordokat produkált. A 19. századi folyamszabályozások miatt nehéz lenne megmondani, hogy egyetlen árhullámban a mostaninál több víz valaha is levonult volna a Dunán – sok szakértő szerint igen! –, az viszont biztos, hogy a 2013-as nemcsak hazánkban, de egész Közép-Európában a történelem legsúlyosabb árvizei közé tartozik.

(ng.hu)

Tetszenek a cikkeink? Szeretné, ha a jövőben is olvashatna ilyeneket?

A Csípős teljesen független hírportál a kormánytól. Célunk a Makó és térségi valóság bemutatása, küzdelem a korrupció és a közéleti arrogancia ellen. Nem áll mögöttünk milliárdos és nem vagyunk kitömve közpénzzel sem. Éppen ezért működésünkre az olvasók, az Önök segítségére van szükségünk.

A Patreonon könnyedén beállíthatja, mekkora összeggel tudja támogatni munkánkat.

Havi két kávé ára, azaz 500 forint is nagy segítség!

TOVÁBB A RÉSZLETEKHEZ…

Hirdetés

Szóljon hozzá

shares