Hirdetés
Becsült olvasási idő: 5 perc

A koronavírusról és a gazdaság újraindításáról kezdődik nemzeti konzultáció – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a közrádió péntek reggeli interjújában. Bár a vírus – legalábbis annak első hulláma – már lecsengőben van, és a gazdasági szereplők élete is lassan visszatér a régi kerékvágásba, a kormányfő most érzi szükségét az alattvalók megkérdezésének.

Közölte: a kérdőív nagy része elkészült, és várhatóan már péntek délután meg is indítják a konzultációt. A korábbi Soros-ösztöndíjas jelezte, harminc évvel ezelőtti mentorának, Soros Györgynek arról az elképzeléséről is meg fogják kérdezni az embereket, amely „adósrabszolgaságot eredményező”, lejárat nélküli „örökkötvények” kibocsátásáról szól.

A Soros-ösztöndíjas Orbán Viktor nem tért ki rá, megkérdezik-e az embereket arról, hogy az

ő kormánya – Gyurcsány Ferenc kormányához hasonlóan – ismét elkezdte idegenek felé, devizában eladósítani

Magyarországot.

A kérdőívet postán küldik el, a kormányfő pedig arra kért mindenkit, töltse ki és juttassa vissza.

A kormányzat legutoljára még a koronavírus-járvány előtt szeretett volna pénzt kidobni nemzeti konzultációt indítani (emlékszik még rá valaki egyáltalán?), akkor Kovács Zoltán államtitkár a járványt lenézve annak a reményének adott hangot, hogy az „nem fog bekavarni” a konzultációnak.

A kormányfő az interjúban az MTI tudósítása szerint még ezeket mondta:

A koronavírus-járványról szólva a miniszterelnök az elmúlt tíz év egyik legjobb döntésének nevezte a rendkívüli jogrend bevezetését, mert járvány idején a gyorsaság a legfontosabb, és a rendkívüli jogrendben a kormány rendeletekkel módosíthat törvényt.

Miután azonban a járvánnyal szembeni első csatát megnyertük, már nem szükséges a helyzet kezeléséhez rendkívüli jogrend, ezért a parlament döntése után a kormány nem hozhat többé rendeletet olyan ügyben, amelyben törvényt kell alkotni – mondta.

Hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy a járvány nem múlt el, és a professzorok szerint nagy valószínűséggel ősszel várható egy második hullám, az pedig „nem érhet bennünket úgy, mint az első”, fel kell rá készülni.

Ezért fenntartják a járványügyi készültséget, amely azt jelenti, hogy folytatódik az operatív törzs működése, fennmarad a kórházak járványügyi irányítási rendszere, a tisztifőorvos pedig megerősített jogköröket kap – ismertette.

Orbán Viktor úgy értékelt: Magyarország azért védekezett jobban, sikeresebben, mint a nyugat-európaiak, mert minden döntés – például a veszélyhelyzet, az iskolalátogatási tilalom és a határzár elrendelése – korábban, vagyis időben született meg, köszönhetően a rendkívüli jogrendnek.

Közölte ugyanakkor: arra is fel kell készülni, hogy egy-egy lokalizált térben – például idősotthonban vagy kórházban – most, a járvány enyhülésének időszakában is „felszaporodhatnak” a fertőzések. Ezért az operatív törzset egy úgynevezett bevetési egység létrehozására utasította: ha bárhol az országban megnő az esetszám, ez az egység megjelenik ott, és lokalizálja a fertőzést.

Az ellenzéki kritikákra is reagált a kormányfő, azt mondta: a baloldal szerint már 2010 óta diktatúra volt, de „ez mind semmi, mert a rendkívüli jogrenddel” még egyszer bevezették a diktatúrát, és most, a jogkörök visszaadásakor jön a harmadik diktatúra.

A következő hétéves EU-s költségvetésre vonatkozó európai bizottsági tervezetet is kommentálta Orbán Viktor, kifejtve: a koronavírus-járvány miatt tervezett gazdasági helyreállítási alapba szánt 750 milliárd eurót nem munkával „hoznák létre”, hanem hitelből, amelynek visszafizetésére közösen vállalnának garanciát. Úgy értékelt, hogy ez valójában az „Európa-kötvény” konkrét megvalósulása, és mivel 30 évre akarják felvenni, még „az unokáink feje fölött is ott lebeg majd az a lehetőség, hogy ha nem a magyarok, hanem valaki más nem tudja visszafizetni a hitelét, akkor majd nekik kell helyettük”.

Közölte, nem utasítja el azonnal a tervet, de „berzenkedik” ellene az ösztönvilága, ezért azt javasolja, hogy higgadtan tanulmányozzák, majd döntsék el, akarnak-e ilyen útra lépni.

A tagállamok közötti pénz elosztására vonatkozó megoldási javaslatot viszont abszurdnak és perverznek minősítette, mert „több forrást juttat a gazdagoknak, mint a szegényeknek”.

A magyar gazdaság helyzetéről a kormányfő azt mondta: ha sikerül végrehajtani a gazdaság újraindítása érdekében tervezett intézkedéseket, akkor „nemcsak hogy jól jövünk ki a 20-as évből, hanem egy fantasztikus 21-es évünk lehet, és a költségvetés, amit benyújtottunk, ezt meg is alapozza”.

A miniszterelnök a rádióinterjúban együttérzését fejezte ki a múlt heti Deák téri kettős gyilkosság áldozatai hozzátartozóinak. „Hiába fogtuk el azonnal az elkövetőket, ez nem adja vissza az életüket” – mondta.

Második kormánya hivatalba lépésének 10. évfordulója alkalmából Orbán Viktor arról is beszélt: 1990-ben nem sikerült olyan változást elérni, amely meg tudta volna újítani az országot. A kommunistákat „lenyomtuk”, a szovjeteket „kiszorítottuk”, a magyarok pedig kezükbe vették az ország jövőjét, de a régi rezsim és az új világ képviselői közötti harc nem zárult le az első antikommunista, Antall József vezette kormánnyal, hanem „az ellenfél óriási támadásba ment át”. A baloldal újjászervezte magát, és megkezdődött egy hosszú harc: 20 éven át „hol a jövő nyert, hol a múlt” – fejtette ki.

A 2010-es kétharmados választási győzelme után azonban biztos volt abban – folytatta -, hogy ezt a küzdelmet le kell zárni, „a jövőnek nyerni kell”, ez volt az elképzelése. Ezért megalkották az új alkotmányt, az „alkotmányozó elnök” Schmitt Pál érdemei elévülhetetlenek – mondta.

A miniszterelnök azt is felidézte, hogy 2010-ben egy súlyos pénzügyi válság kellős közepén volt Magyarország, de nem akart úgy válságot kezelni, mint a szocialisták, akik minden terhet áthárítottak a családokra: elvettek egyhavi nyugdíjat, egyhavi bért, adót emeltek, elvették a családtámogatási rendszert, és a devizahitelekkel adósrabszolgaságba kergették családok millióit. Ezzel kapcsolatban megemlítette Matolcsy György – a 2010-2013 közötti nemzetgazdasági miniszter, jelenlegi jegybankelnök – nevét, akinek az volt az álláspontja, hogy van más közgazdasági út, mint a liberálisoké.

Végül hangsúlyozta, kormányzásának „magasabb rendű célja”, hogy minden magyar úgy érezze, „összetartozunk, egy nemzet vagyunk, ez egy nagy nemzet”. „Összességében arra megyünk, amerre szerettünk volna. Minden magyar – szerintem – jobban érzi magát a bőrében” – mondta, kiemelve azt is, hogy Magyarország ma Európa talán egyetlen munkaalapú társadalma.

(alfahir.hu)

Tetszenek a cikkeink? Szeretné, ha a jövőben is olvashatna ilyeneket?

A Csípős teljesen független hírportál a kormánytól. Célunk a Makó és térségi valóság bemutatása, küzdelem a korrupció és a közéleti arrogancia ellen. Nem áll mögöttünk milliárdos és nem vagyunk kitömve közpénzzel sem. Éppen ezért működésünkre az olvasók, az Önök segítségére van szükségünk.

A Patreonon könnyedén beállíthatja, mekkora összeggel tudja támogatni munkánkat.

Havi két kávé ára, azaz 500 forint is nagy segítség!

TOVÁBB A RÉSZLETEKHEZ…

Hirdetés

Szóljon hozzá

shares