Hirdetés
Becsült olvasási idő: 2 perc

Az 1920-as trianoni döntés, majd az 1950-es megyerendezés alapvetően határozza meg a jelenkor Makóját. Bár a hagymának már nincs olyan piaca, mint akkor volt, a Hagymatikum egyre ismertebb, a megye átnevezésével pedig emlékezhetünk városunk egykori vezető szerepére.

A trianoni békediktátum súlyos törést hozott Makó számára: a várost elvágták hagyományos erdélyi és bánsági piacaitól, csökkent a bevetett földek száma, 3000 ember vált munkanélkülivé. Az elcsatolt területekről érkező menekültekkel a lakosság száma 1920-ban érte el csúcspontját, 37 141 főt.

Trianonnak nem csak gazdasági következményei voltak, a szellemi életben sajátos kibontakozás történt: a Dr. Tóth Ferenc által jegyzett Történeti kutatások Makón c. munkában azt olvashatjuk, hogy elveszítette ugyan a város néhány szellemi kiválóságát (Juhász Gyula 1917-ben haza, Szegedre, Madzsar Gusztáv 1918-ban Temesvárra, Sümeghy Dezső 1923-ban Sopronba kerül; a politikai paletta is megszürkül Justh Gyula és Návay Lajos halálával) Temesvár, Arad szellemi vonzása elveszett, Szegedé viszont felerősödött. A közelség terén minden elérhető volt, amit Szeged nyújtani tudott. Közben olyan új személyiségek érkeztek a városba, akik rövidesen meghatározó szerepet töltöttek be: 1918-ban Takáts Lajos, 1919-ben Eperjessy Kálmán, Galamb Ödön, Márton György, 1920-ban Kelemen Ferenc, 1924-ben Barna János, Diószeghy András, 1927-ben Lőrincz Jenő, 1931-ben Csepregi Imre, 1932-ben Peja Győző.

Az 1920-as évek gazdasági válsága, majd az 1930-as aszály miatt óriási lett a munkanélküliség a városban és gazdasági káosz tört ki. A helyzet végül a harmincas évek közepére stabilizálódott.

Nem valószínű, hogy a makói vöröshagyma újra olyan keresett lesz mint akkor, azonban a Hagymatikum piacot talált a ma már Romániában található területeken. Akárcsak annak idején a hagyma.

Csanád vármegye Magyarország legrégebbi vármegyéi közé tartozik, maga István király hozta létre. Az ország legnagyobb vármegyéje volt az országnak, azonban az 1950-es megyerendezésre az egyik legkisebb lett. Ennek történelmi okai vannak: a törökdúlás után nem kaptuk vissza a Marostól délre eső Csanád megyei részeket, a másik pedig Trianon volt, 1920-ban szintén csatoltak el területeket. Ugyanakkor 1923-ban más megyék, Arad és Torontál maradék részeit idecsatolták – fogalmazott tavaly decemberben oldalunknak adott interjújában Urbancsok Zsolt, makói főlevéltáros.

A megye az 1030-as évektől 1950-ig létezett, amikor felosztották Csongrád és Békés megye között.

A Csanád vármegyei iratok 2019 őszén kerültek vissza a makói levéltárba Szegedről. Két nap múlva, Trianon 100. évfordulóján Csongrád megye neve Csongrád-Csanád megye lesz. Nem valószínű, hogy Makó újra megyeszékhely lesz, de az új névvel legalább emlékezhetünk városunk korábbi vezető szerepére.

Tetszenek a cikkeink? Szeretné, ha a jövőben is olvashatna ilyeneket?

A Csípős teljesen független hírportál a kormánytól. Célunk a Makó és térségi valóság bemutatása, küzdelem a korrupció és a közéleti arrogancia ellen. Nem áll mögöttünk milliárdos és nem vagyunk kitömve közpénzzel sem. Éppen ezért működésünkre az olvasók, az Önök segítségére van szükségünk.

A Patreonon könnyedén beállíthatja, mekkora összeggel tudja támogatni munkánkat.

Havi két kávé ára, azaz 500 forint is nagy segítség!

TOVÁBB A RÉSZLETEKHEZ…

Hirdetés

Szóljon hozzá

shares