Hirdetés
Becsült olvasási idő: 7 perc

A Parlament a július közepére összehívott rendkívüli parlamenti ülésszak keddi napján 128 igen, 16 nem és 1 tartózkodás mellett megszavazta “a koronavírus gazdasági hatásaival kapcsolatos európai uniós gazdasági intézkedésekről” szóló határozati javaslatot.

Az ellenzéki pártok képviselői jobbára nem vettek részt a szavazáson, vagy mint a Jobbik frakciója, nemmel szavaztak (kivétel Volner János, a több párt parlamenti csoportjából is távozó politikus a kormánypárti képviselőkkel együtt az igen gombra nyomott).

A kormánypárti határozati javaslat egy fajta Brüsszellel szembeni zsarolással is felért, hiszen konkrét feltételekhez kötötte a kormányzat mind a gigahitel-felvételét, mind pedig az EU-s költségvetés megszavazását. Ezek pedig, hogy

  • az azonos helyzetben lévő tagállamoknak azonos elbánásban kell részesülniük;
  • a gazdagabb tagállamok polgárai ne kapjanak több támogatást, mint a szegényebb országok polgárai;
  • a folyamatban lévő, ún. „hetes cikkely szerinti eljárásokat” a Következő Nemzedék EU Eszköz és az MFF elfogadása előtt le kell zárni;
  • politikai pártok és politikai tevékenységet végző, civilnek álcázott szervezetek uniós forrásból nem támogathatóak;
  • a források politikai és ideológiai feltételekhez kötése – „jogállamiság” címszó alatt – elfogadhatatlan.

Mivel a kormányzat le akarja vetni magáról a jogállamiság béklyóját, érdekes hangulatú volt az erről szóló parlamenti vita is.

Az egyik előterjesztő Kövér László szerint Brüsszel nem volt felkészülve az EU a koronavírus-járványra, intézményei pedig alkalmatlanok voltak a válság kivédésre, miközben Magyarország szerinte bizonyított a válságkezelésben. Ennek lényege, hogy gyorsan reagált a kormány az ellenzék hisztéria- kampánya ellenére, a társadalom pedig együttműködő volt a kormányzat döntéseiben. Ezt kiegészítette a többi kelet-Európai országok hasonló intézkedéseivel.

Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter ezt azzal egészítette ki, hogy kizárólag azért fogadjuk el az EU csomagját, mert Magyarország jó szövetségesese az Európai Uniónak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy olyan feltételeket is elfogadjunk, amelyeket még az EU költségvetés során sem fogadnánk el – tette hozzá.

Ezeket a jogállami feltételeket, mint amilyen a hetes cikkellyel való fenyegetés is, Gulyás Gergely szerint politikai bunkósbotként használnak az EU döntéshozói. További kritériumként említette, hogy az érintett déli tagállamok kizárólag célzottan használhatják fel a most a rendelkezésükre is bocsátott forrásokat.

A vitában magyar EP-képviselők is felszólalhattak, így mások mellett Dobrev Klára (DK), Donáth Anna (Momentum) és Deutsch Tamás (Fidesz). Utóbbi – a kormánypárt vezérszónokaként – arról beszélt, hogy EU javaslata elfogadhatatlan a magyar emberek számára.

Ennek oka, hogy a tervezet szerinte a szegényebb országoktól áramoltat hitelként felvett forrásokat a gazdagabb tagállamok felé. Álságosnak tartja a javaslat jogállami feltételeit, mert szerinte ez valójában a tagállamokkal szembeni önkényes zsarolás eszközét adja a brüsszeli bürokrácia kezébe.

A Fidesz EP képviselője szánalmasnak nevezte az ellenzéki EP képviselőket, amiért szerinte nem a magyar emberekért, hanem a hazájuk ellen dolgoznak. Minden ellenzéki javaslat, ami a Magyarországnak járó pénzek helyett, a közvetlen brüsszeli források rendszerét mantrázza, a hazánknak járó források 98 százalékának elvételét jelenti.

A mindennapos “Mészáros Lőrincezés” illetően azt mondta, az “üzletember” közvetlen vagy közvetett irányítása alatt álló gazdasági társaságok a hozzáférhető adatok szerint messze nincsenek az uniós támogatást élvező első 30-40 cég között.

Deutch Tamás szólt még a zsidó származású polgárok állítólagos jobbikos listázásáról is, amit szerinte a baloldal és Karácsony Gergely főpolgármester sem ítélt el. Ezt követően Soltész Miklós ügyrendi kérdésben kért szót, és az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár azt állította, hogy amikor Deutsch Tamás a listázásról beszélt, Nunkovics Tibor jobbikos képviselő azt jelezte az emelvényen beszélő Deutsch felé hogy őt is a zsidósága miatt kell listázni. Nunkovics Tibor szintén ügyrendben reagált, és hangsúlyozta, szégyen az, ha nem hallják, amit az ember mond. A bekiabálása semmilyen formában nem tartalmazta azt, amit a kormánypártiak állítanak – figyelmeztetett. Egyébként sem a közvetítés képi, sem pedig a hanganyagában nem lehetett semmit látni, hallani Nunkovics Tibortól. 

Balczó Zoltán, a Jobbik vezérszónoka alig tudta ezután elkezdeni felszólalását, mert a kormánypárti politikusok kivonultak, illetve hangoskodtak. Azzal kezdte, sajnálatos, hogy a Fidesz szokásához híven, a Jobbikot megint antiszemitizmussal vádolja. Ezzel az Országgyűlésre is ráhúzza a vádat. Közben az egyik fideszes képviselő azt kiabálta be, hogy most jön a hazugság. Balczó Zoltán szerint így nem lehet érdemi vitát folytatni.

A Jobbik felszólalója beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy egy EU-csúcs előtt a házelnök és a miniszterelnök összehívja a konzultációs testületet. Ilyenkor a miniszterelnök beszámol arról, hogy milyen álláspontot képviselő majd a kormány az Európa Tanácsban. Ez most nem így történt.

„A két kormánypárti frakció nem bízik már a miniszterelnökben, vagy arról van szó, hogy Orbán Viktornak van szüksége egy parlamenti határozatra?”

– tette fel a kérdést Balczó Zoltán. A Jobbik képviselője szerint ellentmondásos a javaslat tartalma, amely sikeresnek nevezte a magyar gazdaságot, akkor miért kell magunkat a szegényebb országok közé sorolni. Ugyanakkor a számok valóban azt mutatják, hogy még mindig sereghajtók vagyunk és nekünk 7.5 milliárd eurót kell majd visszafizetnünk ebből a csomagból.

Balczó Zoltán elmondta, a Jobbik a kritikák mellett, próbált konstruktívan állni a javaslathoz ezért két módosítót csatoltak az előterjesztéshez.

Az egyik megakadályozná, hogy hazánk elessen az uniós forrásoktól. Ugyanakkor rámutatott, hogy az esetleges forráscsökkentésre abban az esetben kerülhetne sor, ha az adott tagország rosszul működtetné a pályáztatási rendszerét, ügyészsége és nyomozói nem járnak el az EU-s pénzekkel kapcsolatos csalási ügyekben, nem előzi meg, illetve nem bünteti az EU-s pénzeket érintő korrupciót, és ha nem működnek együtt az OLAF-fal, valamint az Európai Ügyészséggel. Ezek, ugyanakkor, Balczó Zoltán szerint még nem jelentenek ideológia feltételeket, hanem az uniós adófizetők pénzének felhasználásról szóló feltételek. Balczó Zoltán ezért úgy vélte a kormánynak bizonyítania kell az eltökéltségét, hogy ezeket a hibákat kijavítja. Ennek leghatásosabb eszköze az Európai Ügyészséghez való csatlakozás lenne. A Jobbik most is arra szorgalmazta a csatlakozást az Európai Ügyészséghez, így bizonyíthatja szándékát az Orbán-kormány, hogy az európai adófizetők pénzét szabályszerűen, csalással és a korrupcióval szemben hatásosan fellépve kívánja felhasználni.

Üzenve Deutsch Tamásnak jelezte, a Jobbik soha nem támogatott az EP-ben olyan javaslatot, amely csorbítaná a hazánknak nyújtott támogatást. Ezzel ugyanis az országot büntetnék a kormány miatt, miközben az oligarchák így is megkapnák a pénzüket, ezért az Orbán rendszer ellen mi itt Magyarországon belül fogunk küzdeni – tette hozzá Balczó Zoltán.

A Jobbik másik módosítója az uniós pénzek felhasználásának fókuszára vonatkozik. Eszerint, az Országgyűlés felhívja a kormányt, hogy az érkező uniós forrásokat a kkv-k használják fel. Balczó Zoltán szerint a valóban konstruktív javaslataikat a kormány elutasította, ami azt jelenti, hogy nem vállalják a vizsgálatokat és azt sem vállalják, hogy a pénzek fókuszában a kisvállalkozások álljanak, ezért a Jobbik nem fogja támogatni a parlament előtt fekvő javaslatot.

A magyar néppárt másik vezérszónoka Jakab Péter volt. Orbán Viktor egy újabb színielőadásra készül Brüsszelben és ehhez most a magyar parlamentet kívánja felhasználni statisztaként – mondta felszólalása elején a Jobbik elnöke. A politikus szerint

a magyar parlament nem egy biodíszlet,

aminek asszisztálnia kellene a miniszterelnök színielőadásához. A frakcióvezető úgy vélte, a 2004-es uniós csatlakozás óta naponta 2.2 milliárd forint EU-s támogatás érkezett. Szerinte, ha ezt tisztességesen használták volna fel, akkor hazánknak már meg kellett volna közelíteni az osztrák életszínvonalat.

Ehhez képest már a románok is előznek bennünket, mert ezeknek a pénzeknek a nagy része a “kiscsalád” zsebében kötött ki. A Mészárosok, Tiborczok, Rogánok, Ráhelek zsebében. Önöknek ezt hozta az uniós csatlakozás, másoknak maradt az éhbér – tette hozzá Jakab Péter.

„Miért adnak több pénzt a gazdagoknak a szegények helyett?”

– tette fel a kérdést a Jobbik elnöke, miközben arra mutatott rá, hogy Magyarország az EU szegényháza. Mint hangsúlyozta, ezért jár Magyarországnak több pénz, de nem a kormányzati holdudvarnak.

A Jobbik elnöke szerint akkor lehetne több uniós forráshoz jutnia az országnak, ha csatlakozunk az Európai Ügyészséghez. Ha a kormányfő ezt Brüsszelben bejelenti, akkor megmenekülhetünk nemcsak a válságtól, hanem a saját tolvajainktól, önöktől is – zárta beszédét Jakab Péter.

Az elhúzódó, és sokszor személyeskedő és parttalan vita, majd szavazás után most majd kiderül, lesz-e újabb pávatánc.

(alfahir.hu, fotók: MTI/Kovács Attila)

Tetszenek a cikkeink? Szeretné, ha a jövőben is olvashatna ilyeneket?

A Csípős teljesen független hírportál a kormánytól. Célunk a Makó és térségi valóság bemutatása, küzdelem a korrupció és a közéleti arrogancia ellen. Nem áll mögöttünk milliárdos és nem vagyunk kitömve közpénzzel sem. Éppen ezért működésünkre az olvasók, az Önök segítségére van szükségünk.

A Patreonon könnyedén beállíthatja, mekkora összeggel tudja támogatni munkánkat.

Havi két kávé ára, azaz 500 forint is nagy segítség!

TOVÁBB A RÉSZLETEKHEZ…

Hirdetés

Szóljon hozzá

shares