Hirdetés
Becsült olvasási idő: 3 perc

A kormány hat hónap alatt elköltötte a passzív munkaerőpiaci kiadásokra szánt előirányzat 83,2 százalékát, ami azt jelenti, hogy az év hátralevő részében körülbelül már csak egy hónapra elegendő pénz áll rendelkezésre – írja az mfor.hu.

A koronavírus magyarországi megjelenése óta több mint 112 ezren vesztették el állásukat, persze hozzá kell tenni, hogy a valós szám ennél jóval nagyobb, ugyanis sokan nem regisztrálhatnak a munkaügyi hivatalnál munkanélküliként, ami alapját képezheti a három hónapig járó álláskeresési ellátásnak.

A kormánytól olyannyira messze áll egyébként a segély alapú gondolkozás, hogy még a munkanélküli segélyként létező ellátást is átnevezték álláskeresési járadékra. Az elvi indokokra alapozott extra segítség elutasítása a munkanélküliektől ellenére is meglepően sokat kellett költenie a kormánynak erre a 112 ezer emberre, derül ki a közzétett államháztartási adatok közzététele után.

Ebből jól kirajzolódik, hogy az állam június végi mérlege alapján eddig többet költöttek a passzív kiadásokra, a Nemzeti Foglalkoztatási Alapon belül, mint az egyéb tételek, többek között a közfoglalkoztatási programokra.

Startmunka programokra június végéig az idei évre elkülönített 140 milliárdos előirányzatból 64,8 milliárd forintot, vagyis a teljes keret 46,3 százalékát elköltötték. Ezzel ellentétben a passzív kiadásokra szánt 83 milliárdos előirányzatából 69 milliárdot, vagyis annak 83,2 százalékát már fel kellett használniuk (az álláskeresési járadékot, a nyugdíj előtti álláskeresési segélyt, az ellátások megállapításával kapcsolatos útiköltség-térítést és az ellátásokkal összefüggő közvetlen költségeket foglalja magába.

A júniusi költésekből jól látszik, hogy a tételek az államkasszát eddig még nem látott mértékben terhelték meg, a havi adatokat szemrevételezve csak a hatodik hónapban 29,4 milliárd forintot fordított a kormány passzív kiadásokra. Ez annyira kiugró tétel, hogy 2006-ig visszamenőleg egyetlen hónapban sem volt még csak hasonló nagyságú kiadás sem ezen a soron.

Összefoglalva átlagosan 5 és 11 milliárd forint közötti kiadást jelentenek havi lebontásban a passzív kiadások, vagyis akár hatszoros megugrásról is beszélhetünk. Visszanézve a korábbi éveket megállapítható, hogy még a 2009-es válság utáni, nagyobb mértékű munkanélküliség sem generált ekkora kiadást.

Egy havi zöldhasú maradt a kasszában

Ahogy fentebb már írtuk, a 83 milliárdból a kormány már elköltött 69 milliárdot egyetlen félév leforgása alatt, vagyis nem kell matematikusnak lenni, hogy ki tudjuk számolni:

már csak 14 milliárd forintnyi forrás áll a kormány rendelkezésére ezen a soron, amiből egy átlagos hónap kiadásai még fedezhetők, de még egy újabb júniusi hónapra kevés lenne.

A mfor.hu kitér rá, hogy ebből akár az is következhetne, hogy mielőbb át kell szervezni az idei költségvetést, hogy minden arra jogosult az ellátást a következő hónapban. Erre azonban nem lesz szükség, ugyanis A Nemzeti Foglalkoztatási Alapon belül az álláskeresési ellátások előirányzat egy felülről nyitott előirányzat. Ez pedig azt jelenti, hogy a korábban rögzített és elfogadott előirányzatot szükség esetén anélkül is túllépheti a kormány, hogy a költségvetés módosítását kezdeményezné, melyet a parlamenttel kellene elfogadtatnia.

(alfahir.hu)

Tetszenek a cikkeink? Szeretné, ha a jövőben is olvashatna ilyeneket?

A Csípős teljesen független hírportál a kormánytól. Célunk a Makó és térségi valóság bemutatása, küzdelem a korrupció és a közéleti arrogancia ellen. Nem áll mögöttünk milliárdos és nem vagyunk kitömve közpénzzel sem. Éppen ezért működésünkre az olvasók, az Önök segítségére van szükségünk.

A Patreonon könnyedén beállíthatja, mekkora összeggel tudja támogatni munkánkat.

Havi két kávé ára, azaz 500 forint is nagy segítség!

TOVÁBB A RÉSZLETEKHEZ…

Hirdetés

Szóljon hozzá

shares