Hirdetés
Becsült olvasási idő: 3 perc

Legalábbis, ha az Orbán-kormányon múlik.

Két LMP-s országgyűlési képviselő is kérdezte a koronavírus-járvány első hulláma alatt elfogyott szabadságokról Kásler Miklóst, azonban a humánminiszter helyett az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára, Schanda Tamás válaszolt – nem túl illendő módon egy közös levélben. 

Ungár Péter felhozta, a román szenátus arról döntött, hogy kapjanak szabadnapot a szülők, ha a járvány miatt nem vihetik iskolába vagy óvodába gyermeküket a COVID-19 miatt. Ez, a javaslat szerint azokra is érvényes, akik súlyos fogyatékkal élő felnőttet, vagy kiskorút ápolnak, a szabadnapokra az egy munkanapra eső bér 75 százaléka járna.

Arra volt kíváncsi, hogy indokolt lenne egy hasonló szabad nap vagy szabadságolási forma Magyarországon is.

Demeter Márta pedig arra figyelmeztetett, hogy a járvány első hullámának idején elsősorban a gépiparban reagáltak úgy a munkaadók, hogy átmenetileg szüneteltették a termelést, a munkavállalókat pedig javarészt szabadságra vagy állásidőre küldték. De készültek olyan felmérések is, amelyek azt mutatták, hogy a kis- és középvállalkozások több mint egyharmada is szabadságolásokkal igyekezett kezelni a krízist. Más kutatásokból pedig az derült ki, hogy a magyar munkavállalók 13 százaléka volt kényszerszabadságon a járvány alatt. A digitálisnak nevezett otthoni oktatás miatt ráadásul sok szülőnek szintén szabadságot kellett kivennie.

A politikus kiemelte, hogy a szabadságolások miatt a legtöbb munkavállaló jövedelme jelentősen lecsökkent. Még akkor is, ha fizetett szabadságon voltak, hiszen a fizikai dolgozók keresetének 20–30 százalékát a különböző műszakpótlékok, túlóradíjak, jelenléti bónuszok teszik ki. Miután pedig az évben kivehető szabadnapok nagyon sok munkavállalónál elfogytak, a nyár folyamán nem tudtak pihenni, szabadságra menni. A kisgyerekes családoknál külön problémát jelentett, hogy a 3 hónapos otthoni oktatás után a gyerekfelügyeletet a 9 hetes nyári szünet idejére is meg kellett oldani.

Ezek alapján azt kérdezte, hogyan tervez segíteni a kormány azokon a magyar munkavállalókon, akiknek a koronavírus-járvány második hullámának idejére nem maradt egyetlen szabadnapjuk sem.

S bár a kérdések egészen konkrétak voltak, az államtitkár kerülte a válaszadást. Schanda Tamás írt a munkahelyek védelméről, illetve arról, hogy aki a betegség, vagy annak gyanúja miatt minősült keresőképtelennek, azok a munkavállalók társadalombiztosítási ellátásra jogosultak. 

Hogy mennyire nem hajlandó foglalkozni az elfogyott szabadságok kérdésével foglalkozni a kormányzat, arra jó példa, hogy Schanda Tamás szerint ha a felek megállapodnak (azaz a munkáltató és a munkavállaló), akkor különös méltánylást érdemlő esetekben mentesülnek a rendelkezésre állási kötelezettség alól (ha személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt van távol).

Egészen megrázó/megalázó, de az államtitkár a válaszában még csak le sem írta a szabadság szót. 

Emlékezetes, márciusban Orbán Viktor még úgy látta, hogy a munkahelyek védelméről a munkáltatónak és a munkavállalónak kell megegyeznie egymással. Később azonban belátta, be kell avatkoznia a kormánynak. 

(alfahir.hu)

Tetszenek a cikkeink? Szeretné, ha a jövőben is olvashatna ilyeneket?

A Csípős teljesen független hírportál a kormánytól. Célunk a Makó és térségi valóság bemutatása, küzdelem a korrupció és a közéleti arrogancia ellen. Nem áll mögöttünk milliárdos és nem vagyunk kitömve közpénzzel sem. Éppen ezért működésünkre az olvasók, az Önök segítségére van szükségünk.

A Patreonon könnyedén beállíthatja, mekkora összeggel tudja támogatni munkánkat.

Havi két kávé ára, azaz 500 forint is nagy segítség!

TOVÁBB A RÉSZLETEKHEZ…

Hirdetés

Szóljon hozzá

shares