Hirdetés
Becsült olvasási idő: 3 perc

Régen a karácsony elképzelhetetlen lett volna az ünnepekhez kapcsolódó szokások nélkül. Mindezekből mára hagyományőrző szándékkal felelevenített kedves emlékek maradtak. A karácsony azonban sokaknak ma is a legmeghittebb szent ünnep, amely nem lehet teljes a templomi szertartások és szokások nélkül.

Karácsony az egyik legnagyobb keresztény ünnepünk, éppen ezért vallási szempontból is fel kell készülni rá. A katolikusoknál ezt szolgálják a hajnali misék, és ezt szolgálják bizonyos előkészítő szokások is, amelyek népszokásokként élnek – mondta Barna Gábor, néprajzkutató az M1 Ma reggel című műsorában.

A néprajzkutató elmondta, hogy van egy másik síkja az előkészületeknek ez az ünnepre, az ünnepi bőségre, az ünneplésre való előkészület. Legtöbb helyen ekkor voltak disznóvágások, hogy az adventi böjt után magán az ünnepen megfelelő bőséggel húsos, zsíros ételeket, a szokásos karácsonyi étrendet lehessen fogyasztani.

Ezt szolgálták azok az előkészületek is amelyek, legalábbis az elmúlt 70-80 évben általánossá váltak, azaz a karácsonyfának az előkészítése, a karácsonyi sütemények, ételeknek az előkészítése, amelyek már hozzátartoznak az ünneplés lényegéhez – emelte ki Barna Gábor.

A halászlé és bejgli első sorban december 24-re, karácsony böjtjének az ételei.

Ez egy szigorú böjt amikor a lelki előkészítés után a testet is elő kell készíteni a karácsonyi ünnepi áldozásra, vagy úrvacsora vételre.

A bejgli mellett, illetve előtt egy jellegzetes étel a karácsonyi mákos guba, ami egy sült tészta amit leforráznak forró vízzel vagy forró tejjel, és aztán cukros mákkal megszórnak.

Az, hogy az almát annyi felé vágják ahányan az asztalnál ülnek a kutató szerint egy nagyon szép régi szokás, és

itt köti össze az alma és a paradicsomi történetet, a bűnbeesés történetét a megváltó eljövetelének történetével.

Hiszen ez az alma, vagy a karácsonyfánkon az a sok üveg gömb dísz ez mind-mind a tudás fájának az almáját jelképezi. Ezt az almát annyi felé szokták vágni ahányan az asztalnál ülnek, ez az összetartozást jelképezi.

A mondás szerint ha a következő évben eltéved az ember, és arra gondol, hogy kikkel fogyasztotta ezt a szétvágott almát, akkor visszatalál a családi egységhez, vagy a helyes útra – tette hozzá a néprajzkutató.

A regölés egy több száz éves hagyomány, egy régi varázsló szokás, amely keresztény elemeket is őriz.

Szent István szolgáinak nevezik magukat a regösök, de ugyan akkor termékenységet, jó termést, minden jót jövendölnek az őket befogadó vendégháznépnek.

A borszentelés napját nagyon sok helyen felújítják, olyan értelemben, hogy a bortermelők elvisznek egy-egy palack üveget a templomba, és ott a lelkipásztor megáldja. Ezt a megszentelt bort nagyon sok helyen bele is öntik a hordóban lévő borhoz, hogy azok is szenteltek legyenek. Innen származik a mondásunk, hogy megisszuk a Szent János áldását.

Amikor vendégségbe megyünk akkor az utolsó koccintást szoktuk Szent János áldásának nevezni

– fogalmazott a néprajzkutató.

Karácsonynál azt lehet észre venni, hogy egymásra épülnek az ünnepek és az ünnepek szokásai is. A megszületett kisdedet Heródes meg akarta ölni, hiszen féltékeny volt, féltette a saját hatalmát, és ezért a Betlehemben megszületett két év alatti fiú gyermekeket megölette a bibliai történet szerint. Erre emlékezik az egyház december 28-án, aprószentek napján

– emelte ki Barna Gábor.

(hirado.hu/M1)

Tetszenek a cikkeink? Szeretné, ha a jövőben is olvashatna ilyeneket?

A Csípős teljesen független hírportál a kormánytól. Célunk a Makó és térségi valóság bemutatása, küzdelem a korrupció és a közéleti arrogancia ellen. Nem áll mögöttünk milliárdos és nem vagyunk kitömve közpénzzel sem. Éppen ezért működésünkre az olvasók, az Önök segítségére van szükségünk.

A Patreonon könnyedén beállíthatja, mekkora összeggel tudja támogatni munkánkat.

Havi két kávé ára, azaz 500 forint is nagy segítség!

TOVÁBB A RÉSZLETEKHEZ…

Hirdetés

Szóljon hozzá

shares