Még el sem terjedt a világban, de máris az összeesküvés-elméletek egyik legkedveltebb tárgya az 5G technológia. Még a koronavírus-világjárvánnyal is összefüggésbe hozták, az idevonatkozó teória szerint az egész pandémiát csak azért robbantották ki – természetesen mesterségesen – hogy ennek leple alatt globálisan bevezessék az 5G-t.
Éppen ezért tartotta fontosnak a Magyar Tudományos Akadémia, hogy a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat egyik napját ennek a témának szentelje. Az előadások középpontjában az 5G egészségügyi és környezeti hatásai álltak, amelyekkel kapcsolatban az előadók több tévhitet is igyekeztek eloszlatni.
Dr.Thuróczy György, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) Nem-ionizáló Sugárzások Osztályának vezetője azzal kezdte, hogy
az elmúlt 50-60 évben jelentős mértékben növekedett környezetünkben a ránk ható rádiófrekvenciás sugárzás, de ez még bőven belül van az egészségügyi határértékeken.
Ezt mutatják a különböző nemzetközi mérések a rádiójeleket közvetítő bázisállomásokat sugárzásáról, valamint azok a Magyarországon 2016-17-ben végzett mérések, amelyek a mobil és más vezeték nélküli technológiák általi kitettséget kutatták.
Az előadó megismertette a hallgatóságot a fajlagos elnyelt teljesítmény (SAR) mutatójával, amely azt méri, hogy az emberi test hány watt rádiófrekvenciás sugárzást nyel el. A legnagyobb behatás értelemszerűen a fejet éri, ez akár 30-70% is lehet, de mértéke függ a telefonok típusától – minél nagyobb egy telefon, annál kisebb az elnyelődés, tehát a kitettség csökkenő tendenciát mutat a okostelefonokkal – és az sem mindegy, hogy mennyit telefonálunk és a mobilt milyen közel tartjuk a fejünkhöz. Befolyásoló tényező a fej mérete, sőt, a vétel minősége is: gyengébb térerőnél nagyobb a kisugárzás. Tehát gyakorlatilag lehetetlen általános érvényű adatokat adni.
Az Európai Uniós határérték 2 W/kg, míg az amerikai 1,6 W/kg, de az eddigi vizsgálatok szerint a mobiltelefonok egyiket sem érik el.
Thuróczy György felhívta a figyelmet arra, hogy amíg a jelenleg használatos 3G-4G telefonokat elsősorban hírközlésre, információ-szerzésre használják, addig az 5G az otthonokban főként már a háztartási gépek hálózatba kapcsolásáról szól majd. A több beltéri használat növelheti, a több célzott használat viszont csökkentheti a kitettséget.
A következő előadó, dr. Nagy Lajos, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanszékvezetője bemutatta a hallgatóságnak az 5G-hez használt térbeli multiplexális antennarendszereket, amelyek több cellás antennákkal növelik a hálózatsűrűséget. Ez azt jelenti, hogy nem használnak fel több teljesítményt a sugárzásra, mint eddig, viszont nagyobb mennyiségű adatátvitelt tudnak elérni, és ez összességében a felhasználói sugárterhelés csökkenését eredményezi. Ebből következik, hogy
az 5G-rendszerek – bár a teljes bizonyossághoz további, széles körű mérésekre lesz szükség, – lényegesen kisebb sugárzást bocsátanak ki, mint a jelenleg már kivezetés alatt lévő 3G, vagy a manapság legjobban elterjedt 4G rendszerek.
Minél kisebb egy sugárzás hullámhossza, annál nagyobb a frekvenciája, és ez összefügg károsító hatásuk mértékével is – hívta fel a figyelmet Sáfrány Géza, az NNK Sugárbiológiai és Sugár-egészségügyi Főosztályának vezetője.
A kis hullámhosszú ionizáló sugárzások sejtkárosodást okoznak, ellentétben a nagy hullámhosszú, nem-ionizáló sugárzástípusokkal. A nagyobb frekvencia következtében a sugárzás kevésbé mélyre hatol az emberi szervezetbe.
Míg a 2G-4G által használt 800 – 2500 MHz közötti frekvencia-sávoknál a behatolás mélysége néhány centiméter lehet, az 5G-nél, 6GHz felett, legfeljebb néhány milliméter, vagyis a bőr felső rétegeibe juthat csak be a sugárzás.
Elképzelhető azonban az úgynevezett bystander-hatás, mely szerint a sugárzástól érintett sejtek befolyásolhatják más sejtek működését is. Mindazonáltal Sáfrány Géza szerint, ha a kutatók eddig a 2G-4G hálózatoknál nem mutattak ki károsító hatást, nem valószínű, hogy az 5G-nél ilyen eredményre jutnak.
Vannak olyan tudományos nézetek, melyek szerint a rádiófrekvenciás sugárzás rákkeltő lehet, ezt gondolja például a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség is (IARC). Sáfrány Géza szerint ezt mindeddig nem bizonyították egyértelműen, de kizárni sem lehet.
A bizonytalanság egyik oka, hogy a kutatásokban gyakran olyan egyszeri, rendkívüli dózisú sugárzásokról van szó, amelyekre a mindennapi életben ritkán van példa. De az is problémát jelenthet, hogy a kutatók egymástól elkülönült frekvenciákat vizsgálnak, ahogyan azok a valóságban nemigen jelentkeznek, és nem veszik figyelembe azt sem, hogy a sugárzás károsító hatása összeadódhat más környezeti ártalmakkal. Éppen ezért mindezeknek a tisztázásához további kutatásokra van szükség.
Hernádi István, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának tanszékvezetője az elektromágneses terek idegrendszeri hatásai felől közelítette meg az 5G problémáit. A gyógyításban is széles körben használt transzkraniális mágneses stimuláció (TMS) kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy az erősen pulzáló mágneses mezők befolyásolhatják az agyi ritmusokat.
Kollégáival az egyetem TNRG Humán Magatartási Laboratóriumában azt vizsgálták, hogy hat-e a mobiltelefon az agy működésére. Egy egyszeri, 15 perces 3G-nek megfelelő rádiófrekvenciás besugárzással kimutatták, hogy az nem változtatja meg a figyelmi működéseket és az agyi hullámritmusokat. Nem mutattak jelentős változást a neurokognitív vizsgálatok sem. A kísérlet harmadik szakaszában 60 perces, 40 cm-ről történő akut wifi-besugárzást végeztek önkénteseken. Végül arra voltak kíváncsiak, hogy változtat-e 3G-s vagy 4G-s besugárzás a hőmérsékleti fájdalomküszöbön?
Összességében megállapították, hogy az eddigi rendszerek legfeljebb enyhe módon avatkoznak be az agyhullámokba, de ez nem hat ki magatartásunkra.
Ezekből a kutatásokból kiindulva kell majd folytatni a méréseket az 5G esetében is, már csak azért is, hogy mielőbb eloszlassuk az emberekben lévő félelmeket és tévhiteket – hangsúlyozta Hernádi professzor.
Oberfrank Ferenc, az MTA köztestületi igazgatója egy tágabb értelmű „közegészségügyi” problémáról, az 5G társadalmi kontrolljának szükségességéről beszélt.
Az emberi viselkedést jobban meghatározzák a társadalmi kontroll informális, mint formális mechanizmusai – mondta. Megállapította, hogy a formális kontroll, tehát az 5G-vel kapcsolatos várható törvényalkotás terén jól állunk, de ehhez szükséges növelni a társadalomban a bizalmi tőkét, mindenekelőtt nyilvános párbeszéddel.
Oberfrank szerint a nyilvános kommunikáció lehetőséget ad kölcsönös tájékozódásra, a társadalom felkészítésére az új technológiák befogadására, valamint a gazdasági és közpolitikai törekvések megértetésére. Ezek hiányában társadalmi konfliktusok, mély megosztottság léphet fel egy országban.
Az előadó példaként említett egy európai IPSOS-felmérést, amelyből kiderült, hogy kontinensünk polgárai nincsenek tisztában az 5G technológiai jelentőségével és annak lehetőségeivel, ugyanakkor a közvélemény-kutatás nem kérdezett rá a vele kapcsolatos félelmekre. Pedig – figyelmeztetett Oberfrank Ferenc – ezzel is összefügg, hogy egyre erősödnek az olyan tendenciák, mozgalmak, amelyek szembeállítják a technológiai fejlődést a gazdasági felzárkózással, vagy
mint az első ipari forradalom „géprombolói”, egyenesen megsemmisítenék az 5G technológiát.
A jövőben szerinte azok kerülnek előnybe, akik jól tudják kezelni ezeket a felmerülő konfliktusokat, akár menetközbeni korrekcióval. A konfliktusok rossz kezelésének viszont súlyos ára van: lemaradás a nemzetközi versenyben, és olyan mélyülő belső megosztottság, ami öngerjesztő folyamatokat indíthat el.
(szeretlekmagyarorszag.hu)
