„Égbekiáltónak” nevezte a magyarországi korrupciót Katarina Barley, az Európai Parlament alelnöke. A Magyar Hang írásában idézett német szociáldemokrata politikus szerint a következő hét éves uniós költségvetés elfogadása előtt most van az utolsó lehetőség, hogy megállítsák az olyan korrupt kormányokat, mint amilyen szerinte a magyar kormány.
Orbán Viktor tíz éve dolgozik azon, hogy lépésről lépésre lebontsa a jogállamiságot, megnyirbálta a média szabadságát és az igazságszolgáltatás függetlenségét is.
– mondta a Spiegelnek adott interjújában Katarina Barley akivel azért foglalkozott sokat a magyar (kormány) sajtó, mert egy német rádiónak adott interjúban arról beszélt, hogy ki kell éheztetni pénzügyileg az olyan tagállamokat, mint Lengyelország és Magyarország. Később viszont a rádió azt állította, az EP alelnöke valójában Orbán Viktorral kapcsolatban használta a pénzügyi kiéheztetés kifejezést.
A javaslat alapján, csak akkor vonhatna el EU-s támogatást a jogállamisági elveket megsértő országoktól az Európai Bizottság, ha azok az uniós költségvetést károsítják. Ha tehát egy ország például az igazságszolgáltatást építi le, annak a javaslat szerint nem lenne ilyen következménye. Másrészt viszont az eredeti javaslat alapján minősített többséggel lehetett csak megakadályozni ezeket a szankciókat, míg az új javaslat szerint a szankciók elrendeléséhez kell a minősített többség. Ugyan a javaslat alkalmas lehet szerinte arra, hogy például fellépjenek a bolgár és magyar korrupció ellen, amit „égbekiáltónak” nevezett, ám egyéb hiányosságok elleni fellépésre azonban alkalmatlannak tartja.
Barley szerint Magyarország esetében a korrupció olyan eseteire gondol, amikor az EU-s támogatások megkérdőjelezhető pályázati kiírások után a kormány bizalmasaihoz vándorolnak. Példaként a miniszterelnök veje által megnyert közvilágítási tendert említette. Szerinte az ilyen esetekkel az érintett ország lakosságát károsítják meg a legjobban, mert a pénz nem azokhoz jut, akiknek szánták. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) fellép ugyan az ehhez hasonló anomáliák ellen, de végső soron az adott ország hatóságai illetékesek, és éppen Magyarország esetében az a jellemző, hogy zátonyra futnak a nyomozások. Barley szerint ezért nem véletlen, hogy Magyarország vonakodik csatlakozni az Európai Ügyészséghez, amely az ilyen eseteket is vizsgálhatná.
Arra a kérdése, hogy a jogállamisági mechanizmus elfogadása érdekében szerinte valóban blokkolhatja-e az Európai Parlament az uniós költségvetést, és ezzel a 750 milliárdos helyreállítási alap forrásainak kifizetését, Barley úgy vélte, mind a négy nagy frakció, a konzervatívok is világossá tették, hogy egy hatékonyságától megfosztott jogállamisági mechanizmust nem fogadnak el. Hogy sikerük lesz-e, a képviselő szerint attól is függ, hogy milyen benyomás alakul ki a közvéleményben: ha a Parlament azt a benyomást kelti, hogy egy már lezárt kompromisszumot torpedóz meg éppen, ez nehéz lesz. Az EP-alelnök szerint ez viszont nincs így. Az, hogy az EU-s források kifizetését az alapértékek tiszteletben tartásához kössék, nagyon régi célkitűzés, a Tanács pedig szerinte időhúzásra játszik, és arra, hogy a Parlament feladja.
Orbán Viktor is hétmilliárd eurót veszítene, ha blokkolná a tárgyalásokat.
– utalt Barley arra a támogatásra, amelyben a 750 milliárdos helyreállítási alapból részesülhet Magyarország, és amelyből ez a hétmilliárd vissza nem térítendő támogatás lenne. Jelenleg az EP-alelnök szavai szerint mind az Európai Parlament, mind Orbán Viktor azzal fenyeget, hogy blokkolja a költségvetés elfogadását. Ez a játék arról szól, hogy ki adja fel hamarabb, szerinte viszont azok az országok is értik ennek a helyzetnek a tétjét, amelyeknek nagy szüksége van a 750 milliárdos korona-segélyre, mint Spanyolország.
A hagyományosan EU-barát országok polgárai is elveszíthetik a hitüket az európai projektben. Már nem hajlandóak elnézni, hogy az adóforintjaik Orbán korrupt zsebébe vándorolnak. Nem akarnak olyan kormányokat finanszírozni, akik lábbal tiporják a közös alapértékeket.
– fogalmazott Katarina Barley.
