Legidősebb diákját köszöntötte a HSZC Návay Lajos Technikum és Kollégium igazgatója. Hadas János a burkoló képzést választotta és 70 éves kora ellenére a mai napig aktívan dolgozik – mondta el róla Papós András igazgató.
A Návay senior diákja élettörténetét is megosztotta HSZC Makói Návay Lajos Technikum és Kollégium intézményvezetőjével:
„1967-ben kőművesnek jelentkeztem, azonban nem azon a pályán kívántam elhelyezkedni. Jó kézügyességem volt, nagyon szépen rajzoltam, több rajzpályáztot nyertem, festő szerettem volna lenni, de ott betelt a létszám. Egy idős kőművesmester – Kovács József – keresett tanulót, így elszegődtem hozzá. Rendkívül elismert szakember volt, ezért sokat tanultam tőlem, például az épületszobrászatot is.
Felszabadulásom után Németországba mentem dolgozni, konkrétan Erfurtban egy házgyárba kerültem, azonban ez unalmas sablonmunkának bizonyult, ami nem az én világom. Szeretem a kihívásokat és a kreatív feladatokat. Miután hazajöttem, felkerestem komoly szakembereket és elmentem hozzájuk dolgozni, majd próbáltam ellesni a fortélyaikat. Rájöttem, hogy nem tudnak többet mutatni, ezért magamat kezdtem képezni: sokat jártam könyvtárba, szakkönyveket olvastam. Igyekeztem mindenből kihozni a maximumot. Maximalista vagyok, nagyon nehéz sokszor, mert addig őrlőm magamat, amíg nem lesz tökéletes. Mindig azt tartottam, hogy a tudás nem hátrány és minél többet tanul valaki, annál inkább rájön, hogy mennyire keveset tud.
Három évvel ezelőtt elvégeztem az árnyékolástechikát és nyílászáró beépítést, mert ezt már nem a kőművesre bízzák. Ott is elcsodálkoztak a koromon. Úgy gondolom, hogy a kor az csak állapot, a tudás pedig nem fájdalmas dolog. Ez az új szakma úgy jött, hogy a fiam nálam tanulta a burkolást és levizsgázott, ezért úgy döntöttem, hogy én is ezt teszem, ha már neki az én tanításom után így sikerült. Nagyon sok szép dolgot szeretnék építtetőknek készíteni, mert szeretem azt, hogy örülnek és boldogok, mert kapnak egy általam készített szép dolgot. Tudomásom szerint azt kapták, amit szerettek volna és nem volt rám soha panasz.
Sőt: nekem nem kellett hirdetni magamat, mert mindig az előző elégedett megbízóm ajánlott másnak is. Ez volt a legjobb reklám.”
