Volt, amikor 78 diák is járt az iskolába, ám a ’70-es évek végére nagyon lecsökkent a létszám, így kénytelenek voltak bezárni.
A Bogárzói iskola építését Juhász István tanyai lakos 1883. május 7-én írt beadványa alaján tűzték napirendre. A rendelkezésre álló összeg kevésnek bizonyult, így függőben maradt az építkezés. Újabb kezdeményezést Brutyó Mihály és Sepsei János bogárzói lakosok indítottak el 1887. február 1-én. Az iskolaszék javaslatát a képviselőtestület elfogadta és meghirdette a pályázatot az építkezés kivitelezésére. Az iskolát Kocsis Sámuel makói építőmester készítette el.
Végül Csergő Lajos 24 éves gyertyószentmiklósi születésű tanító került a bogárzói iskolához. Az 1900/01-es tanévben 78 diákuk volt, míg az 1930/31-esre 21 főre olvadt. A második világháború után (1948) 38-an tanultak itt, ám azóta folyamatos csökkenés volt. Az 1974/75-ös tanévben már csak 15-en jártak ide. A 114/1978. sz. VB határozat értelmében ez az iskola is megszűnt.
A makói tanyai iskolák állapotát az első világháború után első ízben 1926 elején vizsgálta felül a város által kiküldött szakértői bizottság. Megállapították, hogy többek között a bogárzói is olyan rossz állapotban van, hogy költséges tatarozás és állandó javítás mellett sem felelnek meg rendeltetésüknek. Ilyen állapotban még több évtizedig oktattak benne.
Az egykori iskola mellett található templom már nem ennyire elhanyagolt. Évente itt találkoznak az innen elszármazottak és felmerült, hogy fel kellene újítani.
(Adatok forrása: Nagy Júlia: A makói tanyai iskolák története. A Makói Múzeum Füzetei 31. Makó, 1983)