Hosszú évek óta, bármilyen kormányzati felelősségvállalás nélkül zajlanak a kilakoltatások Magyarországon, zömében a többszörösére emelkedett törlesztőrészletet fizetni képtelen devizahitelesek kerülnek utcára.
Pedig azt sem lehet mondani, hogy ne lenne kihasználva minden olyan lehetőség, ami jogilag nyújthatna védelmet a rászorulóknak – a megszámolhatatlan alkalommal benyújtott törvénymódosító javaslatok azonban olvasás nélkül kerülnek a fiókok mélyére, a tüntetések eredménytelenek, a végrehajtók és a bankok pedig úgy tűnik, politikai támogatást élvezvevégzik tevékenységüket.
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján ismét arra kérte a kormányt, hogy lépjen fel a sok esetben igazságtalanul, karhatalmi erővel biztosított kilakoltatásokkal szemben.
Ehhez az ellenzéki párt egy hárompontos „vészprogramot” kínál:
1. A kilakoltatási, végrehajtási moratóriumot azonnal vissza kell állítani
2. A jegybank devizaátváltáson keresett több százmilliárd forintjából kártérítési alapot kell létrehozni a károsultaknak
3. A végrehajtások 33-50 százalékos jövedelmi tiltásait le kell állítani a legszegényebb keresetűek és kisnyugdíjasok körében
Z. Kárpát Dániel arról beszélt, hogy a májusban felfüggesztett kilakoltatási moratórium óta több mint 1500 kilakoltatás történt az országban, ezek közül több esetben jobbikos politikusok személyesen jártak közben az áldozatok segítésében. A képviselő szerint azonnali közbelépésre van szükség, hiszen itt „nem vonalkódokról” van szó, hanem valódi emberekről, akiknek legtöbb esetben igazságtalanul veszik el otthonát.
Az ellenzéki párt javasolja, hogy a kilakoltatott családokat legalább szociális- és szükséglakásokban helyezzék el ahelyett, hogy egyszerűen az utcára teszik őket – erre azonban az önkormányzatok önmagukban nem bírnak elegendő forrással. Továbbá Z. Kárpát Dániel jelezte azt is, hogy továbbra is a hitelek felvételkori árfolyamon történő forintosításában látják a megoldást.
A párt alelnöke azt mondta, a devizahiteles válság rendezésére kész programmal rendelkeznek, amit szívesen a kormány rendelkezésére bocsátanak, ha hajlandók foglalkozni vele. Másrészt nyitottak arra is -tette hozzá-, hogy ellenzéki pártok közös javaslatára rendkívüli parlamenti ülésnapot hívjanak össze a szünet alatt, igaz, erre a kormánypártok nem szoktak elmenni.
(alfahir.hu)