A bevándorló külföldi állampolgárok száma 2018-ban csaknem 50 ezerre ugrott. Ez a szám 13 ezerrel több, mint 2017-ben, a növekmény 80 százalékát, több mint 10 ezer főt a bevándorló ukrán állampolgárok teszik ki, de az Ázsiából érkezők számában is jelentős az emelkedés.
A 2015-ös menekültválság kezdetétől 2018 végéig, vagyis négy év alatt egész pontosan 135 355 bevándorlót regisztrált a Központi Statisztikai Hivatal az általa közzétett adatokalapján. A tavalyi évben ismét ugrásszerűen emelkedett a Magyarországra érkezők száma, a 2016-os 23 803 és a 2017-es 36 453 után
2018-ban 49 312 bevándorlót vett nyilvántartásba a hivatal.
Az ukrán állampolgárok számának megugrása szembeötlő: míg ez az érték 2016-ig alig érte el az ezerpárszáz főt, 2017-ben már 6325,
2018-ban pedig 16 699 ukrajnai bevándorlóról
számol be a KSH.
Északkeleti szomszédunk mellett a szerb állampolgárságú bevándorlók számában figyelhető meg drasztikus emelkedés: Montenegró kiválása óta innen évente alig félezer bevándorlót regisztrált a hivatal, ami 2017-re 1659, 2018-ra pedig 2917 főre ugrott.
Visszaesett viszont a Kínából érkezettek tömege. A világ legnépesebb országából bevándorlók száma 2014-ben 4718, 2015-ben pedig 3524 volt, ez az érték tavalyra kétezer fő alá (1993 bevándorló) csökkent. Hogy az Ázsiából érkezettek száma 2016-hoz viszonyítva csaknem megduplázódott, de még 2017-hez képest is csaknem 9 százalékkal emelkedett, az az „egyéb ázsiai” elnevezésű kategóriának köszönhető. Ide tartozik Izraelen, Japánon, Kínán, Mongólián, Szírián és Vietnámon kívül az összes többi ázsiai ország, többek közt a háborúval és belvillongásokkal sújtott Afganisztán vagy éppen a sokáig az Iszlám Állam által uralt Irak is. Az ebbe a kategóriába tartozók száma folyamatosan emelkedik, 2015-ben átlépte a 3 ezret,