A WHO megváltozott ajánlásával védte meg az egyes szakmai vélemények szerint félresikerült klinikai lélegeztetőgép-beszerzést a csütörtöki kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter. A részletes szakmai kritikákra, és hogy miért egy otthoni használatra és egy beteg tartósabb ellátására tervezett eszközt választottak a klinikák intenzív osztályainak, továbbra sincs magyarázat. A részletes bírálatát korábban névvel is vállaló aneszteziológus már nem vállal(hat) további nyilatkozatokat.
Ugyanazzal az érveléssel védte meg a kormány Magyar Hang szerint félresikerült kínai lélegeztetőgép-beszerzését Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón, amivel korábban a külügyminiszter, illetve a beszerzéseket koordináló Semmelweis Egyetem (SE). Egyikük sem válaszolt azonban érdemben azokra szakmai felvetésekre, amelyek alapján az egyetemi klinikákra került ResMed Lumis 150 készülékeket egy (bevallása szerint több kollégája véleményét is tolmácsoló) gyakorló szegedi aneszteziológus is a koronavírusos betegek kezelésére alkalmatlannak nevezte.
A szegedi egyetemi klinikán dolgozó Lovas András – ahogy megírtuk – múlt pénteken tette közzé kritikus véleményét a Kínából érkezett eszközökről, pár nappal azután, hogy Magyar Hang nevük mellőzését kérő szakemberek véleménye alapján használhatatlannak nevezte azokat. Az aneszteziológus és a lap érvei között egyaránt szerepelt, hogy az eredendően otthoni használatra – egy beteg huzamosabb ideig történő kezelésére – fejlesztett készülék kizárólag non-invazív, vagyis szájon át történő lélegeztetésre alkalmasak, a COVID 19-el kezelt páciensek ellátásában fontos invazív (tubuson keresztüli) lélegeztetésre nem – pedig az intenzív osztályokra kerültek 90 százalékánál a tapasztalat szerint erre van szükség.
A szegedi szakember azt írta, „a kritikus állapotú COVID-19 fertőzött betegeknél, még ha non-invazívan is kezdjük el őket lélegeztetni, akkor is készen kell állni arra, hogy a terápiát bármikor módosítani kell, és a non-invazív lélegeztetést invazívra kell váltani. Ennek megfelelően az intenzív terápiás szakmában dolgozók, így én is, minden eszközigény felmérés során olyan lélegeztetőgépet jelöltek meg a jelen járvány helyzetben, hogy a gép mindenképpen tudjon invazív módban lélegeztetni, és emellett megtalálható legyen benne a non-invazív mód is.” Lovas súlyos hiányosságként és a készülék COVID-betegek ellátásban való alkalmatlanságának bizonyítaként felhozta azt is, hogy
a termék nem biztosítja a belélegzett oxigénarány állításának lehetőségét, és nem rendelkezik olyan riasztó funkcióval, amely a jelezne alacsony oxigénszint esetén – pedig mindkettő kiemelten fontos a fertőzéses eredetű tüdőbetegek – így a koronavírusosok – lélegeztetésekor.
Ezekre a felvetésekre azóta senki, és csütörtökön Gulyás Gergely sem reagált: a Miniszterelnökséget vezető miniszter gyakorlatilag szóról szóra azt a pár soros magyarázatot ismételte meg, amelyet kedden a Semmelweis Egyetem közölt:
– a Magyar Hang cikke súlyosan félrevezető állításokat tartalmaz
– az ITM megbízásából a Semmelweis Egyetem által lélegeztetőgép-beszerzés maradéktalanul megfelel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megújult ajánlásának, amely a koronavírusos betegek esetében azt javasolja, hogy ameddig lehet, el kell kerülni az invazív lélegeztetést és a non-invazív módszereket javasolja.
A SE magyarázata még arról is írt, hogy a bírálat kereszttüzébe került készülékek abban segítik a szakembereket, hogy megelőzzék az invazív lélegeztetést, de emellett a lélegeztetőgépről lekerült betegek utógondozásában is hasznosulnak.
Ugyanezt írta keddi közleményében a Lovas Andrást is foglalkoztató Szegedi Tudományegyetem is, és rövidebben, de lényegében ezzel érvelt hétfőn a parlamentben Szijjártó Péter külügyminiszter is.
A Lovas András által megfogalmazott részletes szakmai felvetésekkel ugyanakkor senki nem szállt azóta sem vitába. Pontosabban a Semmelweis Egyetem aneszteziológusai közül információink szerint néhányan mégis, de ezek köztük és a szegedi szakember között zajlottak, nem osztották meg a nyilvánossággal.
Ez utóbbi híján a géphasználhatósága melletti szakmai érvekről és az azokkal kapcsolatos véleményéről szerdán Lovas Andrást akartuk megkérdezni, de az aneszteziológus elzárkózott a választól. Előzőleg, amikor a Szegedi Tudományegyetemen kerestük, a titkárságon előre szóltak: szerintük kár is az energiáért, mert úgysem nyilatkozhat.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter és az SE válasza szerint az egyetemek 140 invazív lélegeztetőgép mellett összesen egyébként 56 non-invazív eszközt kaptak a beszerzéssel, de hogy minden non-invazív készülék ResMed Lumis 150 volt-e, arra nem tértek ki részletesen.
Az egyetemnek és a minisztériumnak küldött kérdéseink közül eddig pedig arra sem kaptunk választ, hogy a klinikai beszerzés előtt pontosan ki(k)nek a javaslatára választották az otthoni használatra, és NEM fertőzéses eredetű tüdőbetegségek légzéstámogatásához fejlesztett készüléket, szempont volt-e a beszerzés előtt az eszköz alkatrészellátása és szervizelése (amely a Magyar Hang cikke és Lovas András szerint is csak részlegesen és drágán biztosított), hogy miért nem kétfunkciós – invazív és non-invazív lélegeztetésre is alkalmas – eszközöket rendeltek a klinikáknak, illetve arra sem, hogy mi volt az ára egy készüléknek, és várható-e további szállítmány belőle.
A lélegeztetőgép-beszerzéssel szerdán az országgyűlés népjóléti bizottsága is szeretett volna foglalkozni és meghallgatni róla az operatív törzs tagjait, de a testület fideszes tagjai nem mentek el az ülésre, így az elmaradt.
(magyarhang.org/hvg.hu)
