? Rákapcsoltak a Makói Honismereti Körnél

Március óta csütörtökön tartotta első találkozóját a Makói Honismereti Kör a múzeumban. A járvány és a korlátozások miatt át kellett szervezniük az éves programtervezetüket, így a legutóbbi találkozón két előadást hallgattak meg és bemutatták a Makói Honismereti Híradó c. újságot is.

– Február vége óta most találkoztunk először, tehát négy összejövetelt ki kellett hagynunk. Majdhogynem dupla anyag lesz a mai találkozón: két előadás, egy Makói Honismereti Híradó c. lap bemutatás, valamint a Trianon 100 és A nagy makói árvíz c. kiállítások megtekintése – árulta el oldalunknak Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna. A Makói Honismereti Kör elnökétől megtudtuk, online azért zajlott a munka, így a Honismereti Híradó szerzőivel egyeztettek és tartották egymásban a lelket, amikor már nagyon nehéz volt az otthonlét.

Az egyik előadást Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna tartotta: idén volt az 1970-es nagy árvíz és kitelepítés ötvenedik évfordulója. Prezentációjának fő forrása a Csongrád Megyei Levéltár tíz évvel ezelőtt kiadott emlékkötete volt.

A másik témában Trianon hatását mutatta be Makó helyzetére vonatkozóan Zeitler Ádám. A történész gazdasági és társadalmi oldalról közelítette meg. Előbbit úgy lehetne összefoglalni röviden, hogy nagyon rosszul járt a város a trianoni döntéssel. Az ország közepéről fontos kereskedelmi útvonalak alakultak ki Erdély és a Bánság felé, a határ mellé kerüléssel pedig ezek az utak felszámolódtak. Megváltozott a Maros folyó szerepe is, árvízvédelmi szempontból nehezen kezelhetővé vált.

Társadalmilag pozitív lehet, hogy Makó népesssége nőtt, ekkor érte el a csúcspontját. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan a munkanélküliek száma is emelkedett, 3 ezer fő körül lehettek. Ekkor meg kellett oldania az elcsatolt területekről érkezők ellátását, ekkor alakították ki a Vertán-telepet, a Bérpalota is ezután épült.

– Nagyon nehéz helyzetbe került a város és az elmúlt 100 évben ennek a nehézségeit még mindig látja Makó. Ez a határmenti fekvés a ’45 utáni rendszerben a fejlesztéseknek a csökkentett mennyiségét hozta. Bízom benne, hogy a 21. században ezek a határok egyre kevesebb nehézséget jelentenek és a város inkább profitálni fog belőle – zárta gondolatait Zeitler Ádám.

Az első félév elmaradásait áttervezték a honismereti körnél, így ha nem lesznek további korlátozások, akkor találkozónként két előadást hallgatnak meg az idei évben.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Legfrissebb híreink

kapcsolódó cikkeink