Gáspárovics János aktívan részt vett az 1956-os forradalmi eseményekben Makón. Helytállása miatt 2020. március 15-én a Magyar Arany Érdemkereszt Polgári Tagozata kitüntetést kapott, tegnap pedig Makón köszöntötték az augusztus 20-i ünnepséghez kapcsolódóan. (Kiemelt fotó: Farkas Éva Erzsébet Facebook oldala.)
Gáspárovics János 1938-ban született Makón. Édesanyját korán elvesztette, édesapja a második világháborúban hősi halált halt. A teljesen árván maradt gyermeket a nagyszülők gondozták. Tanulmányait a Makói Katolikus Általános Iskolában kezdte meg, majd ács és tetőfedő bizonyítványt szerzett. Első munkahelye a makói tótmalom volt.
1956 őszén a malom fiataljaival együtt részt vett a forradalmi megmozdulásokban, ott volt a Kossuth szobor előtti tüntetésen és a szovjet emlékmű ledöntésénél. A tüntetők leverték a vörös csillagokat, összetörték a pártbizottságok tábláit és kiengedték a bíróság fogdájában lévő letartóztatottakat. Az ellenük kirendelt fegyveres erők erőszakkal szétverték a tüntetést, ahol Gáspárovics János itt is az első sorokban állt és visszaemlékezése szerint ekkor dördült el a sortűz. Az október 31-én megalakult a Makói Forradalmi Ifjúsági Szövetség tagja lett. A makóiak élelmiszert gyűjtöttek a harcoló budapestieknek, az utolsó szállítmányt 16 fő, közöttük Gáspárovics János kísérte a fővárosba.
November 4-én hajnalban megindult a szovjet támadás, így a makóiak hazatérésére csak a harcok után, november 9-én volt lehetőség. Gáspárovicst Makón már keresték a pufajkások, de ő két hétig a malomban bújkált és senki sem árulta el.
Ezután Budapestre távozott és ott dolgozott katonai behívásáig. Az 1958-60 közötti szolgálat után Makón helyezkedett el.
