A Makói-árok mélyén becslések szerint önmagában 600 milliárd köbméter palagáz (vagyis 60 évre elegendő készlet) fekszik, amelynek kitermelésére voltak már tervek – írja csütörtöki cikkében a Telex.
Először a Falcon Oil & Gas nevű cég próbálkozott fúrással Makónál, majd a Mol és az Exxon Mobil közös projektje következett a kétezres évek végén, ám a gazdaságos bányászatba mindkét társaságnak beletört a bicskája.
A nem várt technológiai akadályokba ütköző projektek 2010 körül elhaltak, a palagáz kitermelése a fosszilis tüzelőanyagok árának 2014-es összeomlása után pedig pláne nem jöhetett szóba, hiszen a hidraulikus rétegrepesztéses technológia jóval drágább – mind az olaj, mind a gáz esetében –, mint a hagyományos bányászat.
Míg a 2020-as mélyponton 2-3 millió dollárba került egy fúrás, 2022-re nagyjából 10 millió dollárra ment fel ez az összeg. Ezek az arányok a földgázra is igazak, így könnyű belátni, hogy a rétegrepesztéses technológiát csak akkor éri meg alkalmazni, ha éppen nagyon drága a gáz és az olaj.
„Makónál nagy mélységben, 5-6 kilométer mélyen fekszik a gáz, ráadásul a rétegrepesztéses technológia homokpalára lett kifejlesztve, itt viszont keményebb kőzetben található. A Mol legutóbbi próbálkozásakor nem is sikerült megrepeszteni a kőzetet, illetve kiderült az is, hogy magas kéntartalmú az itteni földgáz, ezt egy speciális technológiával lehetne csak kivonni belőle utólag”
– mondta Pletser Tamás. Korábban a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal elnökhelyettese arról is beszélt a sajtónak nyilatkozva, hogy „a különleges földtani körülmények, a nagyon alacsony effektív porozitás és áteresztőképesség, a magas hőmérséklet és a nagy nyomás” további kihívásokat jelentenek.
A projektet még csak nem is a legnagyobb magyar fosszilis cég, a Mol viszi ezúttal, hanem vegyesvállalati konstrukcióban tervezi kivitelezni az MVM egy leányvállalata, az MVM CEEnergy Zrt. és egy bizonyos Horizont General LLC. Utóbbi az amerikai székhelyű Aspect Holdings LLC. palaipari szereplő cége. Rájuk azért lehet szükség, mert az egész palaipar amerikai központú, az EU-ban ma már nincsenek is olyan társaságok, amelyek rétegrepesztéses technológiával foglalkoznának.
