Szerkesztőségünk információi szerint a csanádpalotai önkormányzata nem tájékoztatta megfelelően széles körben a lakosságot az idei szociális tűzifa pályázattal kapcsolatban, így többen nem is adhatták le igényüket.
A decemberi Palotai Krónikában megjelentek szerint 149 pályázóból 149 sikeres volt, ez eddig rendben is lenne, de mind 2020-ban mind pedig 2021-ben közel 200 rászoruló kapott szociális alapon tűzifát, ami az idei számokhoz képest nagy különbség.
A helyzet az, hogy sokan a decemberi helyi újságból tudták meg, hogy egyáltalán lehetett pályázni tűzifa támogatásra, ami persze már novemberben lezárult és pótlásra nincs lehetőség.
A cikk azzal az egyébként hibás mondattal kezdődik, hogy: „Már a nyár elején sikerült pótolni az elmaradt szociális tűzifa igénylést az önkormányzatnak”. Az állítás természetesen megint az előző polgármester és kollégáinak lejáratására szolgál, azonban az igazság az, hogy a nyárnál hamarabb nem is lehetett beadni a pályázatot, mindig a nyáron zajlanak ezen előkészületek.
Felmerül a kérdés, ha már a nyáron tudták, hogy sikerül ez évben is tűzifára pályázni, amellyel segíthetnek a rászorulókon, akkor hogy-hogy nem tudták ennyi idő alatt teljeskörűen tájékoztatni erről Csanádpalota lakosságát?
Közzétették a facebookon és a település honlapján, amelyek mind elektronikus felületek, és nem mindenki számára elérhetőek. A lakosokat az elmúlt években minden esetben tájékoztatták levélben és az intézményekben illetve a település több pontján kihelyezett plakátokon, most azonban nem.
Így vannak olyan nehéz sorsú idősek és családok, akikhez nem jut el a tüzelőanyag, pedig az valóban az otthon melegét jelenthette volna sokaknál, főleg az ünnepek közeledtével.
A lakosok hiába keresték az önkormányzatot, már lejárt a pályázati határidő, a határozatok megszülettek, jó néhányan meg hoppon maradtak. Jelenleg 8-9 ezer forint egy mázsa tűzifa, szóval elmondható, hogy nagy anyagi teher beszerezni a télre elegendő tüzelőt.
Egyébként míg idén csak kuglizott lágy lombos tűzifát kapnak a palotaiak az ingatlanjaik elé borítva, addig az elmúlt két évben „kályha készre” hasított, keménylombút, amelyet igény esetén házhoz szállítva és betárolva biztosított nekik – ahogy a jelenlegiek mondják – az előző vezetés.