Ma reggeltől délutánig nyitva volt a makói ortodox zsinagóga. 16 órakor egy rövid sétával egybekötve a jelenlévők megemlékeztek Kecskeméti Ármin rabbi emléktáblájánál és a zsidó emlékjelnél.
Halmágyi Pál történész, nyugalmazott múzeumigazgató ismertette: az ortodox közösség vezetője 1944-ben Vorhand Mózes volt, demár a gettósítás után elhunyt, nem került fel a vonatokra. A neológ gyülekezet vezetője Kecskeméti Ármin, tudós, rabbi volt. Ő Kecskeméten született rabbi családban, pesti bölcsész tanulmányai után elvégezte a rabbiképzőt és 1898-ban került Makóra, majd 1944 nyarán a híveivel együtt elvitték.
A három Makóról induló vonat egy Auschwitzba ment, a másik kettő Strasshofba, akit Ausztriába vittek, azok közül sokan túlélték a holokausztot, de Kecskeméti Ármin nem tartozott közéjük. A rabbinak két gyermeke volt: Pál a makói gimnáziumban tanult, szociológusként végzett Pesten, később Németországban, majd Franciaországban élt. 1940-ben Amerikába utazott, Kalifornában egyetemen oktatott és 1980-ban hunyt el.
György Budapesten dolgozott újságíróként a Pester Lloyd-nál, 1944-ben a kistarcsai gyűjtőtáborba vitték, utána eltűnt. Az ő egyik gyermeke Ferge Zsuzsa, ismert szociológus.
Farkas Éva arról beszélt, ilyenkor azokról a makói és térségi honfitársainkról emlékezünk meg, akik közösségünk aktív, értékes tagjaiként éltek itt. 1944. áprilisában kezdődött a magyar zsidóság gettóba zárása és sokan nem pusztán a történelemkönyvekből ismerik a későbbi eseményeket.
A polgármester kitért arra, hogy a holokauszt első, magyar zsidókat érintő tömegmészárlása 1941-ben éppen Ukrajnában történt, ahol a nácik 23 ezer zsidót végeztek ki. Többségük Magyarországról kitoloncolt, hontalan ember volt. Napjainkban is vérontás zajlik Ukrajnában, az indíték és a felek mások, de a következmény hasonló: erőszak, halál, szenvedés – fejtette ki.
