Érdemes a Romániából érkező vendégek nagy számára építeni, de a szakemberek szerint ez a fajta idegenforgalom mai formájában csak néhány évig fenntartható. Erre kevéssé figyelnek a fürdőhelyek fejlesztése során, amelyek ráadásul 2010 óta nem úgy történnek, mint ami szakmailag indokolt volna. Az irányt az határozza meg, hogy politikailag mi a kijárható és elintézhető.
Albel Andor, a Dél-Alföld Termálklaszter elnöke, fürdőfejlesztéssel foglalkozó szakember, címzetes egyetemi docens a Népszavának elmondta, a politika nem szeret belegondolni abba, hogyan és miként lesz üzemeltethető a korábbiaknál lényegesen nagyobb intézmény. Fürdőt üzemeltetni pedig a fix költségek miatt drága mulatság.
Elmondása szerint a dél-alföldi fürdőfejlesztésekről, – hasonlóan az ország más részein lezajlottakkal, – 2010-ig szigorú pályázati és szakmai alapon születtek a döntések, amibe a politika legfeljebb a legvégén tudott beleszólni. Napjainkban a gyulai Várfürdő esete is bizonyítja, hogy megfelelő politikai erő hiányában a NER-rendszerében képtelenség hozzájutni a fejlesztési forrásokhoz.
Hiába irányítja a várost kormánypárti polgármester, és ül a parlamentben fideszes országgyűlési képviselő, lobbierejük láthatóan meg sem közelíti a Makót a forrásszerzésben segítő Lázár Jánosét.
A makói Hagymatikum kapcsán az csak az egyik gond, hogy sok a régiós vetélytárs (Szeged, Mórahalom, Hódmezővásárhely, Csongrád, Szentes, Gyula, Orosháza és Gyomaendrőd), de az üzleti tervezés szempontjából egy fürdőnek legalább 50 százalékban gyógyászati szolgáltatásokat igénybe vevőkre kellene építeni.
Mellette a fürdőfejlesztések akkor sikeresek, ha azokhoz érdemi szállásfejlesztések is kapcsolódnak. Utóbbi hiányában hiába várják a vendéget, ami nem kizárólag Makó gondja a dél-alföldi fürdőfejlesztések során.
