Kedden kétharmados többséggel megszavazta az országgyűlés az MTA „szétszedését”, amely alapján a jövőben kiszervezik az akadémia kutatóintézeteit.
131 igen szavazattal, 53 nem szavazattal és 3 tartózkodás mellett az Országgyűlés kétharmados többséggel elfogadta Palkovics László és a kormány tervezetét, amely leválasztaná a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatát az MTA-ről, és azt különböző, a kormány által felügyelt és kontrollált kutatóközpontokban működtetné tovább a jövőben.
A jövőben így a legtöbb MTA-kutatóintézet átkerülhet az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózatba, amelyet természetesen már a minisztérium fog felügyelni.
A Fidesz és a KDNP képviselői kivétel nélkül igennel szavaztak, míg a Mi Hazánk tagjai (Dúró Dóra, Volner János és Fülöp Erik) tartózkodtak.
A kutatói hálózat működtetéséért az Irányító Testület lesz felelős, amelybe az Innovációs és Technológiai Minisztérium és az MTA egyenlő számban delegál majd tagokat (6-6 főt), a testület elnökét pedig közösen jelölik ki. A tagokat és az elnököt egyaránt a miniszterelnök nevezi majd ki.
Az Innovációs és Technológiai miniszter, Palkovics László kiemelte, hogy
a változtatások az MTA köztestületi státuszát nem érintik, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat pedig a költségvetési törvényben önálló költségvetési fejezetet képez, nem tartozik a kormány irányítása vagy felügyelete alá.
A parlament létrehozta a Nemzeti Tudománypolitikai Tanácsot is, amely kizárólag a miniszterelnöknek felelős testületként felügyeli a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) alapjának működését, továbbá véleményt alkot a kormány kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységével kapcsolatban.
Brenner Koloman a Jobbik országgyűlési képviselője úgy fogalmazott, hogy a sorozatos kritikák ellenére a Fidesz a szokásos „bolsevik tempójával” hajtotta végre a törvényt.
„A történelem meghozza ítéletét azok felett, akik most fideszesként így döntöttek”
– tette hozzá a képviselő.
Brenner Koloman emlékeztetett, hogy az MTA modernizációja megindult évekkel ezelőtt Pálinkás József vezérletével, amely valóban szükséges volt. Azonban a mostani átalakítás egyáltalán nem szolgálja a hazai kutatás fejlődését. A képviselő kifejezte aggodalmát amiatt is, hogy a kutatás szabadságának korlátozásával félő, hogy több fiatal kutató is inkább külföldön folytatja tovább munkáját.
A Jobbik politikusa a szavazás előtt fogadta az MTA tagjainak delegációját is, akik a karzaton ülve nézték végig az akadémiáról szóló titkos szavazást.
Balogh Péter akadémiai tag az Alfahírnek úgy fogalmazott, hogy a kormány igyekszik minden olyan intézményt kontrollálni, amelyet még nem irányít.
„Mivel ez egy demokratikusan megválasztott kormány, így természetesen van joga kezdeményezni reformokat, de arra a mai napig nem kaptunk választ, hogy mitől fog jobban működni az MTA, ha a kormány befolyása alá kerül”
Az MTA saját honlapján egyébként úgy reagált a szavazás eredményére, hogy
a magyar tudományos közösség egyértelművé tette, hogy elutasítja a kormánynak a Magyar Tudományos Akadémiát érintő törvényjavaslatát. A tervezett intézményi és finanszírozási struktúra ugyanis ellentétes a kutatásfinanszírozás európai elveivel, és veszélyezteti a tudományos szabadságot.
Az akadémiai dolgozók már a szavazás napján 16 órai kezdettel, tüntetést tartottak az MTA épülete előtt. A résztvevők így tiltakoztak az ellen, hogy az Országgyűlés a magyar tudományos közösség tiltakozása ellenére elfogadta a törvényjavaslatot.
(alfahir.hu)
