A családfakutatás és a tudományos munkák kiinduló helye a levéltár. A makói intézményben nyílt napot tartottak szombaton, az érdeklődők megismerhették az ott folyó munkát.
Az ötlet a Szirbik Miklós Egyesület elnökségétől jött, ők még nem voltak az új levéltár épületében és nagyon szerették volna megismerni. A régi helyen jártak, ott túl sok minden nem volt, itt annál több – tudtuk meg Urbancsok Zsolttól, a Makói Levéltár vezetőjétől. A látogatók megnézték az új épületet, a raktárakat, megismerhették, hogy milyen munka folyik itt. Bepillantottak a régi iratok kezelésének világába, a papirológiába.
A török előtti időből megsemmisült minden irat, de így is 2100 méternyi anyagot őriznek most, ha egymás mellé raknák őket. A régebbi, jelentősebb iratok most a múzeumban vannak a Makó 320 kiállításon, azonban ezeken kívül is vannak érdekességek. A legrégebbi dokumentum 1682-ből származik, a legnagyobb másfél négyzetméter, ami egy adófőkönyv. A legvastagabb könyv átmérője 25-30 centiméter és adóösszeírásokat tartalmaz.
Van egy iskolai napló, amelyet József Attila gimnáziumi évei alatt vezettek. Osztályfőnökének, Eperjessy Kálmánnak a bejegyzése is olvasható benne: József Attila okos, ügyes, szorgalmas, a versíráshoz nagy tehetsége van.
A levéltár 2018 novemberében költözött át a Széchenyi tér épületből, azonban a teljes költözés még nem fejeződött be, mert Csanád megye iratanyagát még várják Szegedről, ez késő ősszel érkezhet meg. A munka zajlik, folyamatosan dolgozunk, a feltételek megfelelnek – tette hozzá Urbancsok.
