Az ellenzék továbbgondolta a székelykaput, egy teljesen új emlékhelyet alakított volna ki a városban. A fideszes többséget ez nem érdekelte, a javaslatot leszavazták, az eredeti, Csanád vezér téri elképzelést pedig elfogadták a szerdai testületi ülésen.
Marosvári Attila (PSZM) elmondta: neki nem a székelykapuval van baja, hanem az elhelyezésével. Szerinte már így is zsúfolt, szűk az a tér, azt pedig képzavarnak nevezte, hogy az ’56-os koszorúzás alkalmával át kell menni alatta. Csernyus Lőrinc főépítész úgy vélte, szakmailag nem kifogásolható az a hely, de ő egyébként arra kapott feladatot, hogy a Csanád vezér térre tervezze meg.
Marosvári felvetette, hogy egy nemzeti összetartozási helyszín kellene, ahová bekapcsolódna a többi határon túli magyar testvárváros szimbóluma, így például Ada, Zselíz, Vízkelet. Mivel a székelykapu csak a székelyek jelképe, a többi testvértelepülésre nincs utalás Makón, az általa elmondott parkkal viszont azok is megjelennének.
Zeitler Ádám (Jobbik) csatlakozott Marosvárihoz. A felsorolást kibővítette Igazfalvával, ahová a betelepültek 1/4-e Makóról származott. Felhívta rá a figyelmet, hogy ha megszavaznák, akkor egy gyors, átgondolatlan döntés lenne.
– 2 és fél év alatt nem tudott dönteni a testület? – kérdezte dr. Hadik György (Fidesz). Az ő önálló képviselői indítványa volt a székelykapu kinevezése, még 2016-ban. Marosvári hozzátette: az elmúlt években most először került szóba a konkrét helye.
Először az ellenzéki javaslatról szavaztak. Farkas Éva Erzsébet a szavazás hozzátette, hogy nem javasolja az elfogadását – ennek megfelelően a fideszesek elutasították az indítvány továbbgondolását. Az eredeti javaslatot a többség elfogadta, így a Csanád vezér térre kerül majd a székelykapu.