A Magyar Postánál csaknem 250, a MÁV-nál 1000-1100, a Volán-társaságoknál 900, míg a BKV-nál 150-200 álláshely betöltetlen – írja a Népszava.
A vállalatok által a lapnak megküldött adatok szerint 2017-hez képest papíron a Magyar Posta áll a legjobban, ahol alig 1 százalékos a betöltetlen állások száma. A 30 ezer dolgozót foglalkoztató társaság internetes oldalán ezen a hétvégén mindössze 244 álláshirdetés szerepelt, a 2018-as 700-hoz képest.
Leginkább kézbesítőket, csomagfeldolgozókat és sofőröket keresnek, az ajánlatok között sok a 4-5-6 órás munkaidőre szóló lehetőség. Országos szinten 150 általános iskolai végzettséggel is betölthető álláshely üres, 85-höz kellene érettségi vagy valamilyen szakképzettség, OKJ bizonyítvány és csak 9 diplomásra várnak.
Az utóbbi adat azért érdekes, mert a munkahelyekkel alig rendelkező falvakban rengeteg a szakképzetlen munkanélküli, ám velük nem tudják betölteni az állásokat. Másrészt továbbra is jogos a korábban a régi dolgozók által hangoztatott kritika, miszerint rengeteg a képzetlen munkatárs, mivel az állam megszüntette a postaforgalmi szakközépiskolákat, a főiskolai postatiszti képzéseket.
Az elmúlt 3 évben összesen 40,4 százalékos béremelés volt a Postánál, és van éjszakai, pénzkezelési – oktatási, biztonsági, rakodási, ügyeleti pótlék is. Idén a dolgozók több mint fele kapott 10 százalékos vagy azt meghaladó mértékű bérfejlesztést, miközben folyamatos a toborzás. A kézbesítők egyébként nagyjából bruttó 210 ezer forintot keresnek.
A MÁV-csoport Kommunikációs Igazgatósága országos átlagban 2,5-3 százalékos létszámhiányról számolt be a Népszavának, azzal a megjegyzéssel, hogy az arány a tartósan betegek nélkül értendő.
A cikk ugyanakkor hivatkozik Meleg János, a Vasutasok Szakszervezetének elnökének év eleji nyilatkozatára, melyben azt a belső felmérést ismertette, mely szerint a létszámhiány majdnem 35 százalékát a tartósan beteg munkavállalók adják, az ő munkájukat is pótolni kell a 40 ezer alkalmazottat foglalkoztató vasúti csoportnál.
Kevés a váltókezelő, a pénztáros, a tolatásvezető, a jegyvizsgáló, a járműszerelő, a biztosítóberendezési és a távközlési műszerész, a felsővezeték-szerelő, a forgalmi szolgálattevő és a mérnök is.
Az ország egyik legnagyobb foglalkoztatója úgy nyilatkozott a lapnak, hogy a hároméves bérmegállapodás sokat segített a munkatársak megtartásában az évi majdnem bruttó 400 ezer forintos választható béren kívüli juttatás, a nyugdíjcélú megtakarítás támogatása, az ingyenes utazás, a nehéz fizikai munkát végzők egészségmegőrző programja mellett. Ezek hatására a vállalatcsoport dolgozóinak kevesebb mint 10 százaléka cserélődik ki évente.
A szakszervezetek azonban arra is figyelmeztetnek, hogy nagyon sok az 50 év feletti dolgozó, akik közül már idén is sokan nyugdíjba mennek.
Egy jegyvizsgáló egyébként nagyjából bruttó 270 ezer forintot is kereshet.
Az éppen átszervezés előtt álló VOLÁNBUSZ Zrt. válaszaiból kiderül, hogy a Volán-társaságoknál jelenleg 5 százalék körüli a betöltetlen álláshelyek aránya, de úgy értékelik, hogy az állandó toborzásnak köszönhetően ez nem okoz problémát a szerződéseik teljesítésében. Elsősorban autóbusz-vezetőket és járműkarbantartókat keresnek.
A cég toborzóbuszt indított, az országot járva próbálja megismertetni az álláslehetőségeket, de
a szakszervezetek szerint további béremelés nélkül jövőre megállhat a közúti távolsági közlekedés.
A Munkástanácsok elnöke, Palkovics Imre a múlt héten a Trend FM-nek úgy nyilatkozott, hogy az állami vállalatok három éves 30 százalékos béremelésével annyit lehetett elérni, hogy a buszvezetők 15 százalékkal vannak lemaradva az átlagkeresetektől, ezért tekintik alapvetőnek az ekkora jövő évi emelés kiharcolását. Csak így lehet elérni, hogy a szerintük akár 2-3 ezres létszámhiány mellett dolgozó 18 ezer volános munkavállaló ne távozzon a regionális központok összevonásával éppen most egy állami cégbe szerveződő társaságtól.
A BKV Zrt. – az állami társaságokhoz hasonlóan – úgy látja, mára kezelhető szintre, 1,5-2 százalékra csökkent az üres álláshelyek aránya a cégnél.
Főként fizikai területen van hiány, „leginkább járművek szerelésével, karbantartásával, illetve az infrastruktúra karbantartásával kapcsolatos munkakörökbe, valamint járművezetői és mérnöki feladatok ellátására keresünk munkaerőt”
– írták a Népszavának, hozzátéve: a legnehezebb a járművezetők pótlása.
A 10 százalék körüli fluktuáció kétharmadát a nyugdíjba vonulás okozza, bár a vállalat szerint az elmúlt évek jelentős bérfejlesztésének és az intenzívebb toborzó kampányuknak köszönhetően a létszám pótlása folyamatos.
A BKV-nál idén átlagosan 35 százalékkal magasabbak a bérek, mint 2016-ban, tavasszal 8 százalékos emelésben állapodott meg a cégvezetés a szakszervezetekkel. Ám ahogy arról az Alfahírnek Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) elnöke a bértárgyalások során nyilatkozott,
a munkavállalói érdekvédők minimum két számjegyű béremelést szerettek volna elérni, mivel e nélkül több munkakörbe is szinte lehetetlen megfelelő utánpótlást találni.
Egy kezdő sofőr egyébként nagyjából nettó 200 ezer forintot keres, áll a Népszava cikkében.
(Népszava/Alfahír)
