„Az élelmiszerek ára 7,8%-kal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 17,1, a párizsi, kolbászé 16,1, a cukoré 14,5, a szalámi, szárazkolbász és sonkáé 11,5, a tojásé 8,9%-kal lett magasabb” – idézte a Központi Statisztikai Hivatal vonatkozó adatait az agrárminiszternek feltett írásbeli kérdésében Jakab Péter, a Jobbik elnöke.
A politikus arra is emlékeztetett, hogy 2018. februárja és 2019. februárja között, egy esztendő alatt az idényáras élelmiszerek drágulása szintén 23,3 % volt, amit a kormány akkor is egy vállrándítással lerázott magáról.
„Az idényáras zöldségfélék rövid távú áremelkedése nem magyar sajátosság, Európa-szerte drágultak a zöldségfélék. Az elhúzódó európai szárazság az elmúlt 40 év legsúlyosabb problémáit okozta az ágazatban, a zöldségfélék terméshozama jelentősen csökkent. Ugyanakkor ez rövid távú folyamat, az új termés megjelenésével az árak várhatóan visszatérnek az áremelkedést megelőző szintre”
– magyarázta tavaly Nagy István, ám a miniszter jóslata nem vált valóra, idén folytatódik a drágulás. Amit tetéz az is, hogy az EU-n belül Magyarországon a legmagasabb az infláció.
Jakab Péter szerint
„a folyamatos áremelkedés okán lassan megfizethetetlenné válnak a hazai lakosság számára ezek az alapvető élelmiszerek”,
éppen ezért azt kérdezte a kormánytól, hogy terveznek-e bármilyen hathatós intézkedést annak érdekében, hogy a hazai fogyasztók által is megfizethető élelmiszerek kerüljenek piacra.
Nagy István szerint a szabadságharcos kormány fegyvertelen, ha a hétköznapokról van szó:
„fontos figyelembe venni, hogy piacgazdaságban, az Európai Unió tagjaként a Kormánynak csak korlátozott mértékben van befolyása a fogyasztói árak alakulására”,
igaz, kiemelte, hogy a kormányzat bizonyos termékek esetében áfacsökkentést vezetett be, ami persze nem feltétlenül jelent meg fogyasztói árakban.
„Az élelmiszerek árának növekedését ellensúlyozta más termékek (többek között a ruházkodási cikkek, energia, üzemanyagok) árának visszafogott alakulása”
– vázolt fel egy furcsa egyenletet a miniszter, hozzátéve: az elmúlt időszakban a Kormány adócsökkentésre, rezsicsökkentére vagy éppen családi adókedvezményre vonatkozó döntései egytől egyig azt a célt szolgálják, „hogy a magyar családok jövedelmeik nagyobb részével gazdálkodhassanak szabadon”.
Tehát nem lesz sem hathatós, sem semmilyen intézkedés, de ha tovább drágul az élelmiszer, gondoljunk a rezsicsökkentésre.
(alfahir.hu)
