A lakosságnak egész évben nem emelkedik a gáz, az áram és a távhő rezsivédett ára – jelentette ki Lantos Csaba energiaügyi miniszter az MVM-csoport energetikai konferenciáján. A magyar energiapolitika egyik legfontosabb céljának az ország energiaszuverenitásának megteremtését nevezte.
„Az ellátás biztonságának, megfizethetőségének és fenntarthatóságának biztosítása mellett a negyedik kihívás a növekvő energiaigény; Magyarország válasza a válságra a gazdasági növekedés, az iparosítás, ehhez viszont több energiára van szükség”
– fejtette ki a tárcavezető.
A tavaly kialakult „rezsivédett” sávhatár erre az évre is vonatkozik – jelezte az energiaügyi miniszter. Az átlagfogyasztás feletti résznél a fűtési szezon végéig, április 30-ig marad a kedvezményes lakossági piaci ár.
Az energiaügyi miniszter kiemelte: Magyarország a felhasznált energia 75 százalékát importálja, ezért törekedni kell az itthon megtermelt energia növelésére.
A hazai energiamixben csökkentik a földgáz, növelik az alternatív energiaforrások arányát, valamint bővítik a tároló kapacitásokat, és megvalósítják azokat az infrastruktúra-fejlesztéseket, amelyek révén a növekvő villamos energia igényt ki lehet szolgálni.
Lantos Csaba hozzátette, hogy a földgáz esetében a belföldi kitermelést növelik. A Sarkad térségében feltárt lelőhelyen már üzembe állt az első kút, és összesen 52 kutat szeretnének fúrni.
Továbbá ösztönzik a megújuló energiák további térnyerését, ugyanakkor számolnak a paksi atomerőmű meglévő blokkjai üzemidejének hosszabbításával és Paks 2 beruházás megépítésével is.
A hazai áramfogyasztás 44 terawattóra volt 2021-ben, a várakozások szerint ez másfélszeresére, 68 terawattórára nő 2030-ra.
Januárban már meghaladta a 4 gigawattot a hazai napelemek összteljesítménye, jelenleg folyik további 5 gigawattnyi ipari napelempark és 100 ezer háztartási méretű kiserőmű előkészítése. Ezzel elérheti az összteljesítmény a 10 gigawattot – mutatott rá Nagy Márton miniszter, hozzátéve, hogy jelenleg az ország fogyasztása átlagosan 6,5 gigawatt.
A beruházások költségéről elmondta, a megvalósítást a kormány elsősorban az RRF II uniós hitelkeretből tervezi.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter hangsúlyozta, meg kell védeni a gazdaságot, hogy a fejlődési pálya töretlen legyen, ebben az egyik legfontosabb szerepe a beruházásoknak van, amelyek az idén elérhetik a 20 ezer milliárd forintot – ebből a vállalati beruházások elérhetik a 13-14 ezer milliárdot.
