A civil szervezetek külföldi támogatását érintő magyar jogszabály a tőke szabad mozgása korlátozásának minősül, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának több rendelkezését is sérti, ezért nem egyeztethető össze az uniós joggal – ismertette az európai uniós bíróság elé került ügyek előzetes megvizsgálásával megbízott főtanácsnok indítványát a luxembourgi székhelyű uniós bíróság.
Az ügy előzménye, hogy Magyarország 2017-ben a külföldi szervezetek „átláthatóságáról” szóló törvényt fogadott el, amelynek nyomán az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított az uniós bírságon.
Campos Sánchez-Bordona spanyol főtanácsnok indítványában úgy vélekedett, hogy az említett feltételek a tőke szabad mozgása korlátozásának minősülnek, az adatok megkövetelt közzététele pedig beavatkozásnak minősül a magánélet és a személyes adatok védelmére vonatkozó, valamint az egyesülési szabadsághoz való jogba, amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartája biztosít.
A főtanácsnoki indítvány nem köti a bíróságot, a testület csak most kezdi meg az ügy tárgyalását.
A főtanácsnok véleménye nem kötelező az Európai Unió Bírósága számára, de az esetek döntő többségében a bírák az előzetes iránymutatás alapján döntenek.
