A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb tanulmánya szerint tovább élvezik a „mamahotel” nyújtotta biztonságot a felnőtt kor küszöbén állók, vagy azt már átlépők. A jelenség visszavezethető a kitolódott tanulmányi időre, a munkaerőpiaci lehetőségekre, valamint az anyagi helyzetre is.
A KSH adatai alapján 2019-ben a 18–34 éves magyarok 62%-a még nem hagyta el a szülői házat, szemben a 2005. évi 50%-kal. Nemek alapján is tehetünk különbséget: jellemzően a férfiak hazánkban is később költöznek el a szüleiktől, mint a nők. Ez a legtöbb uniós tagállamban hasonló.
Nálunk a férfiak átlagosan 28,5 évesen hagyták el a szülői otthont, 2,7 évvel idősebben, mint a nők. Ez az életkor mindkét nem esetében valamelyest magasabb az uniós átlagnál (férfiaknál 26,9, nőknél 25,0 év).
Amellett, hogy az otthon adta kényelem és biztonság hozzájárul a minél későbbi kirepüléshez, a tanulásra fordított idő is fontos szerepet játszik. A statisztika azt mutatja, 2019-ben a 18–24 évesek 86, míg a 25–34 évesek 41%-a lakott együtt a szüleivel. Az utóbbi arány jóval magasabb, mint a 2005. évi, továbbá az is elmondható, hogy mindkét korcsoport esetében a nők önállósága erősebb, hiszen a férfiak nagyobb arányban élnek a szülői házban, mint a velük egyidős nőtársak.
A tanulmányok végeztével, kikerülve a munkaerőpiacra a szülőkkel élő 25–34 évesek 72%-a teljes, 4,5%-a részmunkaidős állást vállalt a tavalyi esztendőben.
Országhatárainkat átlépve a felmérések azt mutatják, az északi országokban például hamarabb kezdenek el dolgozni a fiatalok, délebbre haladva pedig gyakori, hogy a felnőtt korú gyermek csak a házasságkötést követően repül ki.
Tavaly az Európai Unióban jellemzően északi országokban – elsősorban Svédországban – költöztek a legfiatalabb korban (17,8 év) szülőktől külön háztartásba, Horvátországban (31,8 év), Szlovákiában (30,9 év) és Olaszországban (30,1 év) pedig a legidősebben. A visegrádi országok közül Lengyelországban (27,4 év) erre később, Csehországban hamarabb került sor (25,8 év), mint hazánkban (27,2 év).
(alfahir.hu)