„A Fideszes álmok, amelyeket a magyar bérek kiugró növekedéséről szőttek, elpárologtak, nem állták ki a valóság próbáját”
– kezdte csütörtöki sajtótájékoztatóját Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke.
A politikus szerint a KSH szerinti 241 ezer forintos átlagbér nem felel meg a valóságnak, a statisztikában ugyanis nem szerepelnek az öt főnél kevesebbet foglalkoztató cégek, amik már alapvetően 20 ezer forinttal csökkentenék ezt a számot, továbbá növekményként jelenik meg benne a korábbi cafeteria is. Noha ezt a kormány szereti bérnövekményként propagálni, valójában csupán átcsoportosítás eredménye, hiszen a cafeteria rendszer megszüntetése nyomán építették be annak összegét a bérekbe.
Z. Kárpát Dániel mind regionális, mind uniós összehasonlításban kiugróan alacsonynak nevezte a hazai fizetéseket, megjegyezve, csak a litván, a bolgár, a lett és a román bérekkel tudtunk versenybe szállni, ám mára a litvánok is előztek, így közelítünk a legrosszabb bérezések dobogójához.
Ehhez tartozik, hogy a lakhatási támogatások megszüntetésével sokkal nehezebben tudnak a fiatalok biztos otthont teremteni maguknak, mindemellett a megélhetési költségek és a világrekorder áfa is kigazdálkodhatatlanná teszi sok család kiadásait, ami a külföldre vándorlás irányába tereli őket.
A Jobbik ezért „gazdasági rendszerváltást”, a köz- és a magánszférát is érintő, átfogó bérrendezési koncepciót sürgetett, aminek keretében újratárgyalnák a multicégek stratégiai megállapodásait,
kikötve azokban a magyarországi bérek „lassú, de a termelékenység növekedése által engedett” emelését.
A képviselő kiemelte, az egymást váltó kormányok által „indokolatlanul kényeztetett” nemzetközi vállalatok közteherviselésbe való bevonásával, megadóztatásával lehet forrást teremteni a fizetésemelésekre.
(alfahir.hu)
