A nap témája: Három egyetemistából csak kettőnek lesz diplomája

Még mindig komoly lemorzsolódással küzd a magyar felsőoktatás, az Oktatási Hivatal (OH) tanulmánya szerint az egyetemi és főiskolai pályafutásukat megkezdő fiatalok harmada nem jut el a diplomaszerzésig, de bizonyos szakokon a sikertelenség aránya az 50-60 százalékot is meghaladja – írta a szombati Magyar Nemzet.

A legnagyobb ,,veszélyben” az informatikusok és a jogászok vannak – tette hozzá a lap.

Számít a kor: ahol fiatalabb az oktatói gárda, ott sikeresebbek a hallgatók.

A hároméves alapképzések több mint harmada abszolutórium nélkül zárul. Igen jelentős a lemorzsolódás az informatikai, a műszaki és a természettudományi területeken, lényegesen jobb a helyzet a művészeti szakokon.

A lemorzsolódás esélye nagyobb levelezőn és távoktatásban, mint nappali munkarendben, valamint több férfi esik ki a rendszerből, mint ahány nő.

Az ötéves, osztatlan képzések esetén hasonlóak az arányok: a tanulmányok bő harmada zárul eredménytelenül. A legtöbb hallgató a jogászképzésből esik ki, a legkevesebb pedig az építészmérnökiből és az általános orvosiból.

A cikk szerint sokan gyakorlatilag közvetlenül a felvételi után feladják: az osztatlan szakokra járók 8-12 százaléka egyetlen szemesztert sem végez el, további egyharmaduk pedig legfeljebb két félév után távozik az egyetemről.

Többen jutnak el a diplomáig azok közül, akik ingyen tanulnak, a mesterképzéseket pedig az alapképzéseknél sikeresebben végzik a hallgatók. Különösen jól áll a gyógypedagógia és a pszichológia, utóbbi szakon mindössze 3-6 százalékos a lemorzsolódás.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Legfrissebb híreink

kapcsolódó cikkeink

Megszűnik a határellenőrzés Kiszomboron és Nagylakon

A soros magyar európai uniós elnökség egyik fontos célkitűzése az volt, hogy még az év vége előtt pont kerülhessen a schengeni övezet bővítésére, és ez sikerült is, Bulgária és Románia január elsejétől a zóna része lesz – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön.

Tovább olvasom »