Nem sikerült érdemi eredményt elérni az adók számának csökkentésében – írja a Népszava. Míg öt évvel ezelőtt kerek 60 adófajtát azonosítottak a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértői, ezek száma az év elején még 54 volt – közölte Fehér Tamás, az iroda vezető adójogásza. Vagyis az elmúlt években átlagosan évi egy adó tűnt el az adórendszerből. Idén máris megtorpanni látszik az adók számának mérséklése, sőt, a kormány a koronavírus elleni küzdelem örve alatt újból bevezette a kiskereskedelmi különadót, illetve a bankokra is kivetett egy válságadót.
A lap szemlékeztet: a magyar adórendszer feleslegesen bonyolult – erre épp a kormány 2021-es költségvetési terve mutat rá rendkívül plasztikusan: ugyanis a négy legnagyobb bevételi adónem hozza az összes befizetés 84,4 százalékát a maradék 15,6 százalékon osztozik a további 51 adó.
Az évi 100-200 milliárdot hozó közepes adók száma négy, ez alatt pedig számos olyan adónem van, amelyik alig néhány tíz milliárd forintot hoz. Ezek egyszerűsítése, megszüntetése hozna a cégek adminisztrációjában jelentősebb könnyítést. Pénzügyminisztérium (PM) szerint egy cég átlagosan 11 féle adót fizet, vagyis 40-50 adóval nem is találkozik.
A Pénzügyminisztérium és a kormány tavaly publikált versenyképességi tervében az adók számának jelentős mérséklését ígérte: az akkor közel hatvan adófajtából csupán 40-et kívántak megtartani, s ennek határidejét 2020 végére tették. A 15-20 adófajta eltüntetésnek azonban semmi jele sem az államapparátus munkáiban, pláne nem az adójavaslatokban. A kormány persze foghatja a koronavírus-válságra a halasztást, ám semmilyen információ nem utal arra, hogy ez a munka megkezdődött volna. Ráadásul pontosan a PM írta le, hogy az adóbevételek 99 százaléka negyven adóból folyik be, tehát 15-20 mikroadó gond nélkül, akár egy tollvonással megszüntethető lenne, hisz alig 170-180 milliárd forintot tesz ki.
Érdekesen alakul az adóterhelés mértéke is, ugyanis szántalan kedvezmény miatt a legritkább esetben kerül az államhoz a teljes adóbevétel. A legtorzabb a rendszer kétségtelenül a társasági adóban, ahol elvileg kilenc százalékkal adózik a cég nyeresége, ám 2021-es költségvetés számításai szerint a tényleges adókulcs alig 5,5 százalék, az ez évre tervezett 5,9 százalék. Az Európai Unió normái szerint a 10 százalék alatti nyereségadóval rendelkező országokat elvileg adóparadicsomnak kell minősíteni, de magyar adórendszer még erre is rátesz egy lapáttal, és a kilenc százalék szűkebb feléről is lemond.
