A konzultáció, amelyet az Európai Bizottság minden tagállamban kötelezővé tett az Európai Zöld Megegyezés keretében azt mutatja: az emberek többsége egyáltalán nem helyesli a kormány eddigi, zavaros klímastratégiával és rendszeres vétózással, valamint a kiemelt kormányzati projektek során történt fakivágásokkal tarkított hozzáállását a témához.
Mint arról korábban beszámoltunk, a konzultációt eleinte nagyon nehéz volt a kormányzati szervereken fellelni, és noha határideje vészesen közelgett, még december 14-én sem tudhattunk semmit a kiértékelt eredményekről, noha az nem tűnt egy gigászi feladatnak.
Csütörtökön azonban a minisztérium honlapja mégis publikálta a beérkezett válaszok értékelését – vette észre a Mérce.
Ezekből az derült ki például, hogy a válaszadók mintegy 92%-a támogatná, hogy Magyarország 2050-re teljesen karbonsemleges ország legyen, ugyancsak 92% hajlandó lenne ennek érdekében egyéni életmódján is gyökeresen változtatni.
Ezzel szemben különösen nagy fejtörést okozott a konzultációt kitöltők számára, hogy bármit is felidézzenek a kormány által már elkészített, 2018-2030 közötti időszakra szóló 2. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiával (NES-2) kapcsolatban, csupán a válaszadók 32,5%-a rendelkezett erről ismeretekkel, míg 57%-a sehol sem hallott még erről a kitöltés pillanatában.
Hasonlóan nem tudnak semmit a konzultálók arról, helyi önkormányzatuk, vagy állami hivatalaik milyen startégiával, és speciális programokkal készül az éghajlatváltozási célok betartására: 49% nem tud ilyen lépésekről, de azokat elengedhetetlennek tartja, 27% lát is ilyen programokat lakóhelyén. Csupán a válaszadók 7%-a vélte azonban úgy, hogy a hatékony, klímaváltozás elleni cselekvés elsődleges színterének a központi kormányzati intézkedések kell, hogy legyenek.
Ezek közül a válaszadók közül a kiértékelés külön ki is emel egyet, mely szerint:
„A lakossági szokások sokkal kisebb mértékben járulnak hozzá a klímaváltozáshoz, mint az igazán nagy multinacionális cégek. Ezen kell változtatni mely csakis központilag lehetséges.”
Mások egyszerűen arra hívták fel a kormány figyelmét, tartsa be a 2015-ös párizsi klímaegyezmény vállalásait.
Noha Orbán a január 9-i sajtótájékoztatóján – talán az általa már ismert válaszok alapján kijelentette, Magyarország elfogadta azt a célt, hogy 2050-re elérje a karbonsemlegességet, a magyar kormány ezt megelőzően az erre vonatkozó EU-s előterjesztéseket rendre megvétózta az Európai Tanácsban. Szijjártó Péter egy ilyen, 2019-es vétó után nyíltan kijelentette, erre a német autóipar magyarországi, stratégiai céljai ésa „versenyképesség” miatt volt elsősorban szükség.
(merce.hu nyomán)
