Nagy meglepetéssel nem készült Orbán Viktor az éveleji Kormányinfón – az egyetlen olyan sajtóeseményen, ahol a propagandalapokon kívül is kapnak lehetőséget újságírók a miniszterelnök kérdezésére. Bár a 24.hu, a Direkt36, az Átlátszó, a Mérce, az Alfahír, a 168 Óra és a Magyar Hang nem jutott be – nem engedték be őket, vagy nem kaptak meghívót.
Beszámolt az első kormányülésről, ahol meghallgatták a honvédelmi minisztert az Irakban állomásozó magyar katonák helyzetéről, foglalkoztak a bevándorlás, a gazdaság és egészségügy kérdésével, valamint megfogalmazták az ország klímastratégiáját.
Irak és határvédelem
Orbán az iraki konfliktussal kapcsolatban beszámolt arról, hogy egy magas rangú katonai vezetőt vezényeltek a helyszínre és megállapították, hogy minden adva van ahhoz, hogy ha szükséges, akkor a magyar katonákat azonnal evakuálni tudják. A miniszterelnök elmondta, hogy a magyar kormánynak van egy szerződése Irakkal, hogy ott magyar katonák állomásozhatnak. Amíg ez életben van, addig a katonák maradnak, ha ezt az Iraki fél felmondja, akkor azonnal evakuálják őket.
Migráció tekintetében a török bevándorlásügyi hatóság adataira hivatkozva a miniszterelnök elmondta, hogy a törökökhöz 450 ezer illegális határátlépő jutott be a tavalyi év során, ami 70 százalékos növekedést jelent a korábbi évhez képest. Eközben Görögországba és a balkáni útvonalon érkező migránsok száma is megnövekedett, ami azzal is együtt járt, hogy egyre többen érkeztek a magyar-szerb határhoz. A múlt héten a napi illegális határátlépők száma átlépte a százat.
Ezért úgy döntöttek, hogy megnövelik a szerb-magyar határon szolgáló katonák számát és beélesítik a V4-kel kötött egyezséget, Magyarország pedig Macedóniának nyújt azonnali segítséget egy rendőri kontingenssel.
Szegénységfelszámolás és keleti nyitás
A pénzügyminiszter meghallgatásáról azt emelte ki, hogy a foglalkoztatási arány meghaladta a 70 százalékot, amivel a miniszterelnök nem elégedett ugyanis célja, hogy hazánk foglalkoztatás tekintetében utolérje Csehországot. Beszélt még a bérnövekedésekről is, amihez hozzátette, hogy ahogy egy kereszténydemokrata kormányhoz illik, az elmúlt években a legnagyobb arányban a legkevesebbet keresők bérét növelték.
„Mi, a Fidesz-KDNP szeretnénk lenni az a kormány, ami a szegénységet felszámolja Magyarországon.”
Orbán szerint, hogy reálisan láthassunk, az EU számait kell figyelembe venni és eszerint 1,3 millióval kevesebb szegénységben élő ember van hazánkban.
A kormányfő emlékeztetett, hogy a külügyminiszter a napokban jelentette be, hogy 101, 1700 milliárd forintnyi beruházás érkezik hazánkba.
„Soha nem volt még olyan év, amikor ekkora beruházás érkezett volna az országba.”
-tette hozzá, ami szerinte a keleti nyitás sikerének is köszönhető, hiszen az új munkahelyek 38 százalékban ázsiai beruházásokhoz kötődnek.
„2020 egy különösen izgalmas év lesz kormányzati szempontból és intellektuálisan is.”
-mondta, ismét előre vetítve egy gazdasági válságot. 2020-ban az előrejelzések szerint az eurozóna országainak gazdasági növekedése meg fog állni és ekkor fogjuk meglátni, hogy ettől függetlenül sikeresen tud-e majd működni az a másfajta gazdasági modellt, amit a Fidesz Magyarországon felépített.
Egészségügy és klímavédelem
A kormány az egészségügyi kérdésben is hozott döntéseket.
A miniszterelnök elmondása szerint a béremelést már megkezdték, november elsejétől pedig további 20 százalékos emeléssel folytatják.
Emellett mindent megelőzve előre vették a kórházi várók, kórtermek felújítását. Az ígéret szerint minden három évnél régebben felújított kórházban minden szociális teret fel fognak újítani.
„Az állami számvevőszék arra szólította fel a Parlamentet, hogy vessenek véget a kórházak eladósodásának”
-ezért úgy döntöttek, hogy 2020-ban egyetlen kórház sem halmozhat fel adósságot, a kormány pedig minden kért eszközt meg fog adni ahhoz, hogy a kórházak fel tudják számolni adósságaikat.
A kormány Palkovics minisztert is meghallgatta és megtárgyalták az ország energia- és klímastratégiáját.
Az éghajlatváltozási cselekvési tervet, az új Nemzeti Klíma- és Energiavédelmi Tervet az innovációs és technológiai miniszter fogja bemutatni.
Orbán szerint nem szükségszerű, hogy bármilyen összeomlás bekövetkezzen a Kárpát-medencében. Ehhez szerinte az kell, hogy a klímaváltozáshoz fokozatosan alkalmazkodjunk. Elmondta, hogy a Kárpát-medence képes arra, hogy megtermelje a szükséges élelmiszert, megadja a tiszta ivóvizet és tiszta környezetet. Ismét kiemelte, hogy Magyarország klímavédelem szempontjából az EU első harmadában, élmezőnyében van
„Megelőzünk olyan országokat, mint Németország, Hollandia vagy Ausztria.”
A kormányfő elmondta, hogy a klímavédelmi stratégia értelmében 2030-ra a villamosenergiatermelés 90 százalékát karbonsemlegessé fogják tenni, Paks és a napenergia segítségével. Kiszámolták azt is, hogy ahhoz, hogy Magyarország 2050-re klímasemleges ország legyen 50 ezer milliárd forintra lenne szükség.
Orbán szerint ezt elsőként a klímarongálókkal kell megfizettetni, a leginkább szennyező országokkal és nagyvállaltokkal, nem szabad, hogy a rezsik növekedésével vagy a kohéziós alapok megvágásával, azaz a szegényebb államoktól való pénzelvonással járjon. Továbbá ki kell mondani azt is, hogy atomenergia nélkül mindez nem megvalósítható.
Februárban bemutatnak majd egy klíma- és környezetvédelmi akciótervet, amiben biztosan szerepelni fog, hogy 2022-től minden városban csak elektromos buszokat állíthatnak szolgálatba, hogy fel kell számolni minden illegális szemétlerakóhelyet, megtisztítani a PET-palackoktól a folyóinkat és csökkenteni a műanyag csomagolóanyagok mértékét.
„A kampányidőszak véget ért, legközelebb majd 2022. január elseje után vesz részt a kormány kampányban, addig kormányozni fog.”
