Az Oxfordi Egyetemen futó Computational Propaganda Project idei jelentésében a magyar kormány, főleg a Facebookra koncentráló, közösségimédia-manipulációs módszereit is elemzik, írja az Index.
Az egyetem Internet-intézetének kutatói, Samantha Bradshaw és Phillip Howard idén már 70 országban találtak bizonyítékot arra, hogy a kormányzati szereplők, illetve egyes pártok manipulációs kampányokra használják a közösségi médiát. Ez a szám tavaly 48, míg 2017-ben csupán 28 volt.
A vizsgált államok közül 26 önkényuralmi rendszerben a közösségi média befolyásolását közvetlenül az egyéb információk, illetve az alapvető emberi jogok háttérbe szorítására, elfojtására alkalmazzák.
Az alábbi hét állam kifinomult propagandagépezetet működtet, amellyel más országok felhasználóinak véleményét próbálják manipulálni:
- Oroszország,
- Kína (jelenleg az internetes propaganda abszolút csúcstartói, bár ez inkább az otthoni aktivitásra szorítkozik),
- Pakisztán,
- India,
- Irán,
- Szaúd-Arábia és
- Venezuela.
A vizsgált államok többsége (56 ország) a Facebookon aktív leginkább vagy kizárólagosan.
Nem túl meglepő, hogy a Fidesz által irányított trollbrigádok is ebbe a csoportba tartoznak.
44 országban látták igazoltnak, hogy az internetes propagandakampány mögött a kormány (vagy kormányügynökségek) állnak, 45 államban pedig az egyes pártok, vagy a jelöltek maguk indítottak manipulációs kampányokat. Ilyen például, amikor jelöltek hamis követők tömegeit vásárolják maguknak (ezek a módszerek az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Hollandiában is népszerűek).
Magyarország esetében a szerzők
csak a kormányügynökségek esetében látták bizonyítottnak a közösségi média manipulálását, más közéleti szereplőket nem találtak ebben bűnösnek.
(Bár minimális magyar internetes rutinnal is megállapítható, hogy jellemzően nem ők az egyetlenek, akik piszkos eszközökhöz is folyamodnak, ha a virtuális térben kell véleményformáló akciókat végrehajtani. – a szerk.)
Az átlag magyar internetezőnek az sem újdonság, hogy a megtévesztő üzenetek közvetítésére az összesítés szerint a magyar kormány
- valós emberi alkalmazottakat (tulajdonképpeni trollokat) és
- botokat egyaránt használ.
A trollok e két fajtája tekinthető világszerte a legelterjedtebbnek. Gyakorlatilag mindenhol a világon a propaganda hamis felhasználók mögé bújva folyik, ez alól a tanulmány szerint talán csak Vietnám és Tádzsikisztán a kivétel, ahol a kormány a saját valós identitásuk használatára kötelezi az alkalmazottjait. Botokat az elemzett országok közül 50-ben alkalmaznak, míg emberi trollokat 60 állam állít csatasorba.
A propagandaüzenetek alapvetően öt célt szolgálhatnak:
- a kormányzati, illetve pártüzenetek terjesztését és népszerűsítését,
- az ellenzék támadását,
- a figyelem elterelését a fontos témákról,
- a társadalmi megosztottság mélyítését és
- a megbízóknak nem tetsző vélemények elhallgattatását.
Az elemzés szerint a Fidesz-trollokat mind az öt cél érdekében be szokták vetni, méghozzá háromféle, általánosan elterjedt kommunikációs stratégia mentén:
- vagy dezinformációs célú tartalmat gyártanak, blogposztokat, mémeket, videókat készítenek;
- vagy megosztások tömegével erősítik fel a kormányzati média üzeneteit;
- vagy személyesen támadják, provokálják a másként gondolkodókat.
A trollhadsereg kapacitásáról, anyagi lehetőségeiről és foglalkoztatási módozatairól lehet tudni a legkevesebbet (bár erről évek óta keringenek ellenőrizhetetlen pletykák a közéletben – a szerk.).
E tekintetben a tanulmány a magyar trollokat az alacsony kapacitású csoportba sorolja – ami például egy Kínával vagy Oroszországgal összevetve teljesen érthető. Szerintük az alkalmazottakat eseti jelleggel foglalkoztatják, de ennél több információt nem lehet kiolvasni az általuk gyűjtött adatokból.
Szervezettségben, beágyazottságban és erőforrások tekintetében tehát még mindig van hová fejlődnie a narancsos verbál-verőembereknek és net-propagandistáknak, fölényük azonban így is érzékelhető és nyomasztó a Facebook magyar bugyraiban.
(alfahir.hu)
