A nap témája: Sok banknál a gyest, a gyedet és a családi pótlékot sem számítják be a babaváró hitelkérelemnél

A magyar kormány még a hitelre építő támogatási rendszerét sem képes eljuttatni a családokhoz, mert a kereskedelmi bankok egy része ezt gátolja, ám eközben a Jobbik felszólítására sem hallgat, miszerint nem a hiteleket, hanem a támogatási részt kellene terebélyesíteni – mondta pénteki sajtótájékoztatóján Z. Kárpát Dániel a Jobbik alelnöke.

A képviselő a családvédelmi programban folyósítható hitelkínálat áttekintése után arra jutott, hogy a magyar kormánynak akár jogszabályok kidolgozásával is el kellene érnie, hogy a bankok ne szűkíthessék önkényesen ezek igénylői körét, ezáltal ne tudják fékezett habzásúvá tenni, az amúgy is inkább hitelekre építő programot.

„Mintha a kereskedelmi bankok és bankárok meglepődtek volna azon, hogy egy babavárásra célzott támogatás esetén az érintett hölgyek várják azt a babát és akár veszélyeztetett terhesként otthon tartózkodnak a szülés előtt. Sőt, három gyermek vállalása esetén ezt akár 10 éven belül háromszor nyolc hónapon keresztül kell megtenniük.”

A politikus érthetetlennek tartja, hogy

a bankok egy része a terhes táppénzt nem tekinti jövedelemnek például a babaváró hitel elbírálása során, de találni olyan pénzintézetet is, aminél a gyes, a gyed és a családi pótlék sem számít be a család jövedelmébe a hitelbírálat szempontjából.

A bankok felkészületlensége mellett Z. Kárpát úgy látja, hogy a kormány is csupán kampányelemként használta a demográfiai csomagot, ugyanis ezen intézkedések fényében nem remélhető drasztikus változás a népesedésben.

A Jobbik három pontban tenné hatékonyabbá a csomagot.

  • A csoknál a használt ingatlanok vásárlása esetén ugyanolyan teljes támogatási volumen rendelkezésre állását tartják szükségesnek, mint az újépítésűnél. A csok által felhajtott ingatlanárak mellett ugyanis nem várható el, hogy magyar családok tömegesen tudjanak újépítésű ingatlanokat vásárolni (főleg nem akkor, ha ezek jellemzően kormányközeli háttérrel rendelkező lakóparkokban épülnek, nem feltétlen a piaci árazás mindenkori szabályai szerint).
  • Az autókra folyósított támogatás igénybevételét lehetővé tennék a használt, ámbár megfelelő műszaki paraméterekkel rendelkező gépjárművekre is. Nem tarják ugyanis életszerűnek, hogy nagycsaládos körülmények között egy átlagos magyar család nyolcmilliónál többet költsön egy autóra.
  • Továbbá a gyermeknevelési cikkek ÁFA-tartamát az európai uniós rekorder 27 százalékról azonnal 5 százalékra csökkentenék.

„Egészen elképesztő demográfiai célokról ábrándozni, azon a Magyarországon, ahol egész Európában a legmagasabb a gyermeknevelési cikkek adótartama”

-jelentette ki a politikus, aki szerint a jelenlegi csomaggal a Fidesz jellemzően a felső középosztálynak és az a feletti rétegnek próbál kedvezni. Ezzel szemben

a Jobbik számára minden magyar élet egyenértékű és helyzetbe szeretnék hozni azokat is, akik nehezebb anyagi körülmények között kell, hogy helytálljanak.

Z. Kárpát hozzátette: a legfontosabb jelenleg az lenne, hogy Magyarország rendezze a kialakult lakhatási válságot, amíg ezt nem teszi, addig különösebb népesedési célokról teljesen felesleges álmodozni.

„Ha egy tipikus magyar fiatal megvizsgálja azt, hogy hány évet kell takarékoskodnia az önálló otthon megszerzése érdekében, sok esetben arra jut, hogy inkább külföldön próbálja meg az ehhez szükséges forrást összegyűjteni és nem áldoz fel 20-25 évet az életéből, azért, hogy egy panellakás tulajdonosa legyen.”

A párt ezért arra kéri a kormánypártokat, hogy még az őszi ülésszak megkezdése előtt üljön össze a parlament és vitassák meg javaslataikat, mert ez pártok feletti kérdés,

„a magyar jövő sosem lehet ellenzékben.”

(alfahir.hu)

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Legfrissebb híreink

A nap képe

Ahogy elkezdődött karácsony, úgy lett sötét a Makovecz téren Makón:

Tovább »

kapcsolódó cikkeink

Megszűnik a határellenőrzés Kiszomboron és Nagylakon

A soros magyar európai uniós elnökség egyik fontos célkitűzése az volt, hogy még az év vége előtt pont kerülhessen a schengeni övezet bővítésére, és ez sikerült is, Bulgária és Románia január elsejétől a zóna része lesz – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön.

Tovább olvasom »