A GKI Gazdaságkutató Zrt. egy ezer fős, reprezentatív mintán végzett közvélemény-kutatásban vizsgálta a lakossági hitelmoratórium megszűntetésének hatásait a háztartásokra. A hitelmoratóriumot a koronavírus járvány okozta gazdasági visszaesés mérséklése érdekében vezették be 2020-ban és 2021. június 30-ig hosszabbították meg. A háztartási hitelállomány 57%-a volt moratóriumban 2020 végén – írja a Portfólio.
A megkérdezett háztartások 11%-ának volt moratóriumban lévő hitele idén áprilisban, a moratóriumban lévő hitelek havi törlesztése a háztartások jövedelmének átlagosan több mint egy harmadát (37%-át) tenné ki. A legkiszolgáltatottabb helyzetben a havi 150 ezer forint alatti jövedelemmel rendelkező háztartások vannak, a hitelmoratórium megszűntetése után a törlesztés jövedelmük 72% feletti részét emésztené fel.
A lap szerint riasztó a helyzet, ha a háztartásokat egy éven belüli várható pénzügyi helyzetük alapján vesszük górcső alá.
És mi erre a magyar kormány válasza? ,,Százmilliárdokat hagy a kormány az embereknél a hitelmoratóriummal”. Azt viszont egészen könnyen elfelejtették, hogy ki juttatta oda a magyar családokat, hogy egyébként hitelből kénytelenek élni. Pont a magyar kormány az, aki egy évtizede hitelfelvételre ösztönzi és buzdítja a lakosságot.
Reneszánszát éli a házasságkötés Magyarországon, harminc éve nem kötöttek annyi házasságot, mint 2019-ben – közölte már legalább 68-szor Novák Katalin az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára. Büszkén tért ki arra is tavaly év elején, hogy a 2015 óta elérhető, két éven keresztül havi ötezer forintot jelentő első házasok adókedvezményét eddig 150 ezer pár, a júliusban hatályba lépett babaváró támogatást pedig több mint 67 ezren igényelték.
A legtöbben a maximális 10 milliós összeget kérik – fűzte hozzá.
Azt már nem mondta, hogy esetleg aki valamilyen oknál fogva nem szeretne házasodni, hiába nevelne akár 4-5 gyereket is, neki nem jár ,,támogatás„.
(zsurpubi.hu nyomán)
